Az afganisztáni rendezésig maradnak az amerikaiak Kirgizisztánban

A kirgiz elnök közölte, hogy hazájában maradhat az amerikai légi támaszpont az afganisztáni helyzet teljes normalizálódásáig.

Az amerikai bázis fennmaradásának időtartama attól függ, hogyan alakul a helyzet Afganisztánban - mondta Kurmanbek Bakijev hétfőn Moszkvában, utalva Oroszország és Kína unszolására, hogy Kirgizisztán szabja meg az amerikai katonaság jelenlétének határidejét.

Bakijev felidézte, hogy a manaszi bázist Kirgizisztán 2001-ben az afganisztáni terrorellenes hadjárat céljára engedte át az Egyesült Államoknak. Bár Afganisztánban javult a helyzet, de Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter július végén Biskekben még bonyolultnak értékelte, rámutatva a "fennmaradt feszültséggócokra" - mondta.

Afganisztánban ősszel parlamenti választások lesznek, majd meglátjuk, mennyi ideig lesz még szükség a támaszpontok fenntartására, fél évig, egy évig - fejtegette Bakijev, aki szerint Rumsfeld beleegyezett a bázishasználati díj emelésébe. Ez már amúgy is a kirgiz össztermék (GDP) hét százalékát teszi ki.

Kirgizisztán fenn akarja tartani az Egyesült Államokkal fennálló együttműködését anélkül, hogy rontaná Oroszországhoz fűződő hagyományos kapcsolatait. Kirgizisztán a kanti légi támaszpontot engedte át Oroszországnak, amely nemrég bejelentette szándékát katonai jelenlétének kiterjesztésére.

Bakijev a Kremlben az orosz beruházások növelésére kérte Vlagyimir Putyin elnöktől a kirgiz vízi erőművekben, alumíniumszektorban és építőiparban. Bakijev és Putyin állást foglalt a Sanghaji Együttműködési Szervezet erősítése mellett, amelyben Kína is részt vesz (Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal együtt).

A kirgiz elnök mindamellett cáfolta, hogy bázistárgyalásokat folytatna Kínával is. Bakijev márciusban jutott hatalomra az Aszkar Akajev rendszere elleni tömegtüntetések hátán. De Ukrajnától és Grúziától eltérően a biskeki vezetőség nem fordult el Oroszországtól.