Négy éve köszöntött be az új világrend

Négy éve köszöntött be az új világrend. A mindeddig példa nélkül álló, 2001. szeptember 11-i támadásokkal a hidegháborús fenyegetettséget követő biztonságérzet helyére a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem lépett. Hiába azonban a szigorú törvények és a kemény fellépés akár a világ másik oldalán is, a terrorizmust csak tovább szítják a bevezetett intézkedések, azok közül is leginkább a terrorellenesség jegyében indított háborúk.

Négy éve vált a legfontosabb biztonsági kihívássá a terrorizmus elleni küzdelem a föld fejlettebb nemzetei számára. A New York-i World Trade Center 2001 szeptember 11-i lerombolása szimbolizálja a terroristák és a nyugati kapitalista rendszer küzdelmével jellemezethető új világrendet, amely véget vetett a hidegháború végét követő nemzetközi biztonságérzetnek.

Szeptember 11-én négy repülőgépet térítettek el az Oszama bin laden alapította al-Kaida terrorhálózat emberei. Kettő a New York-i World Trade Center ikertornyaiba repült, egyet a washingtoni hadügyminisztérium épületébe, a Pentagonba vezettek, egy pedig nem teljesen tisztázott körülmények között lezuhant. Soha nem tudták azonosítani az összes áldozatot. A négy repülőgépen, és a felrobbantott épületekben jóval több mint három és félezer ember vesztette életét. Ugyan voltak korábban is terrortámadások amerikai célpontok ellen, de arra addig nem - és azóta sem - volt példa, hogy az USA területén több ezer civil áldozattal járó támadást kövessenek el.

Az új világrendet jellemző ellenségeskedést aszimmetrikus kihívásnak is nevezik, amikor a hagyományos nagyhatalmi rendszerekkel (kormányok, hadseregek) szemben titokban működő kisebb csoportok állnak, amelyek elsősorban civil célpontokat támadnak. A terroristák célja általában a Nyugat elrettentése: a tetteket követő bejelentések általában zavaros üzenetek, újabban többnyire az Irakból, Közel-Keletről való kivonulást követelik a felelősséget magukra vállaló, ismertebb vagy kevésbé ismert szervezetek, egy-egy támadást követően gyakran többen is egyszerre. Céljuk inkább a minél nagyobb vérveszteség okozása és hogy pánikban tartsák az embereket.

Az USA, és szinte a világ összes állama szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetett be a merényletek hatására. Világszerte aktivizálódtak a titkosszolgálatok: csak az amerikai merényletek kapcsán letartóztatások sorozata kezdődött Németországtól Olaszországig, Angliától Pakisztánig, Szaúd-Arábiától Spanyolországig. Az USA a nagy vitát kiváltó Patriot Act nevű törvénnyel igyekezett növelni a biztonságot a polgárok szabadságjogainak korlátozása árán, és két háborút is indított. Az afganisztáni közvetlenül, az iraki közvetve függ össze a 2001-es terrorakciókkal.

A 2001-es támadásokhoz hasonló méretű akciót ugyanakkor sehol a világban nem követtek el azóta sem. Ennek egyik fő oka, hogy többek között jelentősen szigorítottak a bankbiztonságon is. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a július 7-i londoni robbantásokkal kapcsolatban nyilatkozott az [origo]-nak, úgy vélte, a szigorúbb ellenőrzés miatt nem képesek nagyobb összegeket megmozgatni a terroristák, így hiába tekinthetők viszonylag olcsónak az öngyilkos merényletek, már nem tudnak ilyen nagy léptékű akciót szervezni.

Csakhogy az ennél kisebb léptékű akciók is igen pusztítóak, félelem- pánikkeltésre kitűnően alkalmasak. Elég csak az idei londoni, a tavalyi madridi, vagy a korábbi, az indonéziai Balin, a marokkói Casablancában, a török Isztambulban, a szaúdi Hobarban elkövetett merényletekre gondolni. Az újabb támadásokat ráadásul a szeptember 11-ére adott nyugati válaszok - az afganisztáni, de főleg az iraki háború és nyugati jelenlét - csak tovább gerjesztik.