A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje kedden, késő éjszakába nyúló ülésén - a kormány álláspontját támogatva - elvetette a reformelképzelést, arra hivatkozva, hogy az sérti a daytoni egyezményt és a boszniai alkotmányt. Csak azok a nem szerb pártok helyeselték a javaslatot, amelyeknek székhelye a másik entitás, a Bosnyák-Horvát Föderáció területén van.
A két entitás kormányilletékesei hetek óta tárgyaltak a boszniai minisztertanács által javasolt rendőrségi reformról, amely átruházná a rendőrség feletti ellenőrzést a két tagköztársaságról a szövetségi államra és egybeolvasztaná a két entitás belügyminisztériumait. A terv szerint központi költségvetés fedezné a belügyi szervek költségeit. Banja Lukán az az elképzelés ütközött a legnagyobb ellenállásba, hogy olyan rendőri körzetek jönnének létre, amelyek átnyúlnának a két entitást elválasztó határvonalon.
Az elképzelés magvát az EU ajánlásai képezik. Brüsszel jelezte, hogy ha megszületik a megállapodás a rendőrségi reformról, azonnal megkezdődhetnek a tárgyalások a társulási és stabilitási szerződés aláírásáról. Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottja szerdán leszögezte: a Banja Luka-i döntés miatt Bosznia elszalasztotta a lehetőséget, hogy a daytoni egyezmény tizedik évfordulójáig megkezdődjenek az EU-val a társulási tárgyalások, amelyek az első lépést jelentenék az EU-hoz való csatlakozás folyamatában.
"Banja Luka nemcsak az Európai Bizottság három irányelvét utasította el a rendőrség reformjában, de elvetette a Szerb Köztársaság és Bosznia jövőjét az EU-ban. Ezzel a szerbek elszigetelték Boszniát szomszédjaitól, Belgrádtól is, amely jó úton halad, hogy három héten belül megkezdje a társulási tárgyalásokat" - szögezte le Ashdown.
A belgrádi média szerdán idézte Olli Rehnt, az EU bővítési biztosát, aki megerősítette, hogy a reformjavaslatok elvetése miatt Bosznia az idén már nem kezdheti meg a társulási tárgyalásokat Brüsszellel.