Az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén nagy többséggel jóváhagyta az EU-csatlakozási tárgyalások október 3-i megkezdését Törökországgal. A képviselők közül 356 igennel, 181 nemmel szavazott a csatlakozási tárgyalások megindítására. Ezzel az EP elismerte, hogy Törökország teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.
Elhalasztották ugyanakkor annak a jegyzőkönyvnek a jóváhagyását, amely kiterjeszti az EU tíz új tagállamára, köztük Magyarországra is a török-EU-vámuniót. Felszólították emellett Törökországot, hogy ismerje el az örmények elleni I. világháborús népirtást, mert ez a lépés az uniós csatlakozás előfeltétele. Szintén feltételül szabták a Ciprusi Köztársaság mielőbbi elismerését, illetve a kisebbségi és emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását.
Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési kérdésekért felelős biztosa a török csatlakozás megkezdéséről szóló vitában kijelentette: bár vannak még problémák, így például szükség lehet a török büntetőjogi törvény újbóli megreformálására, az ország az emberi jogok terén is elegendő haladást ért ahhoz, hogy az EU megkezdje vele a csatlakozási tárgyalásokat. Douglas Alexander brit Európa-ügyi miniszter az EU soros brit elnöksége nevében arról beszélt, hogy Törökország csatlakozása segíthetné Európa biztonságát, stabilitását, jólétének növekedését, és bizonyítaná a világnak, hogy az iszlám és a demokrácia között nincs ellentmondás.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök visszautasította az EP felszólítását. "Ez a határozat nem kötelező érvényű. Nem számít, hogy elfogadtak-e egy ilyen döntést, vagy sem. Mi a magunk útján megyünk tovább" - idézte Erdogant a CNN-Türk török televízió. Mint a török miniszterelnök is utalt rá, az EP-határozat nem kötelező érvényű, azaz a tagállamokat egy esetleges elutasító döntés sem akadályozta volna a csatlakozási tárgyalások megkezdésében. A másik döntésnek, azaz a vámunió kérdésének, már jogi érvénye van: az EP beleegyezése nélkül a dokumentum nem léphet hatályba.
A török EU-csatlakozás ellenzői eközben újabb érveket szolgáltattak ahhoz, hogy Törökországban nem érvényesülnek az európai normák, így az ország alkalmatlan arra, hogy a közösség tagja legyen. Egy washingtoni központú lobbicsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a török pszichiátriai intézetekben nem érvényesülnek az emberi jogok, a betegek zaklatásnak és fizikai bántalmazásnak vannak kitéve, de azt is kifogásolták, hogy betiltottak egy, a melegek jogaiért küzdő szervezetet - írja a Guardian.
A szervezet jelentése szerint a betegeket kezüknél és lábuknál fogva az ágyhoz kötözték egy isztambuli pszichiátriai intézményben. A beszámoló a török kormány fejére olvassa, hogy a legnagyobb, fiatalok fogadására alkalmas intézetben a betegek fele minden évben meghal. Sokan éhezés vagy kiszáradás miatt vesztik életüket. A jelentés készítői szerint emellett általános a sokkterápia a török pszichiátriákon, és a betegek nagy részének az élete forog kockán, ha egyszer bekerül valamelyik intézetbe.
MTI/[origo]