A gyakorlatban is beindultak a megbeszélések, miután az EU-tagállamok külügyminiszterei a hónap elején hosszas viták után beleegyeztek a török és a horvát EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésébe. Jelképes módon már maga a kezdés is megtörtént.
Első lépésként - ugyanúgy, mint annak idején Magyarország esetében - az EU-joganyag fejezetenkénti ismertetése, a "screening" zajlik. Csütörtökön a tudományos és kutatási kérdésekre vonatkozó EU-joganyagot tárták a török, illetve a horvát delegáció elé: ez a 35 tárgyalási fejezet egyike, méghozzá az egyik legkönnyebb.
"Ez technikai jellegű feladat, de szükséges ahhoz, hogy elmagyarázzuk a csatlakozni kívánó országoknak a közösségi joganyagot, s lássuk, az adott területen mi a helyzet náluk" - nyilatkozta a bővítési kérdésekért felelős EU-biztos, Olli Rehn szóvivője.
Az EU-szakértők mind a 35 fejezet kapcsán ismertetni fogják a közösségi joganyagot a törökökkel és a horvátokkal, majd az EU-bizottság mindkét tagjelölttel külön-külön párbeszédbe kezd, hogy kiderüljön: vannak-e problémák az adott állam esetében a különböző fejezetek végrehajtását illetően.
E folyamat végén az EU-bizottság feladata, hogy ajánlást tegyen a tagállamok felé, minden egyes fejezetnél külön-külön javasolva, vagy elutasítva a tárgyalások megkezdését. Az EU-államoknak pedig egyöntetűen kell dönteniük, azaz mindegyik tagországnak vétójoga van. Ha a döntés kedvező, akkor lehet ténylegesen is "megnyitni" az adott fejezetet, megkezdeni a róla szóló tárgyalásokat.
A horvátok azt remélik, hogy ez az egész folyamat az ő esetükben gyorsan lezajlik, s 2009-ben az EU tagjaivá válhatnak. A jóval alacsonyabb szintről induló törököknél szakértők szerint már maga a tárgyalássorozat is legalább 8-10 évet fog igénybe venni, s még akkor sincs garancia Törökország felvételére, ha sikerrel zárul: több EU-tagállamban ugyanis a török csatlakozást népszavazással akarják jóváhagyatni.
A török diplomácia vezetője, Abdullah Gül azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdését engedélyező, október eleji luxemburgi külügyminiszteri tanácskozás végén derűlátóan nyilatkozott. Mint mondta, 10 év alatt Törökország is, de az európai közvélemény is nagyon sokat fog változni.