A Capitoliumban ravatalozták fel Rosa Parksot

Az egész politikai elit is búcsút vett Washingtonban az ötvenes évek legendás fekete polgárjogi harcosától, az egy hete szegénységben elhunyt Rosa Parkstól, a Capitolium kupolacsarnokában rendezett ravatalozási szertartáson.

George Bush amerikai elnök és felesége, Laura Bush az elsők között helyezett el koszorút a polgárjogi harcos koporsójánál. A kongresszus épületénél tízezrek álltak sorba vasárnap és hétfőn, hogy utolsó pillantást vessenek a feketék egyenjogúságáért vívott harc egyik hősére. Rosa Parks az első nő, akit a kupolacsarnokban ravataloztak fel. Mindössze harminc amerikait részesítettek ebben a tisztességben, utoljára tavaly Ronald Reagan néhai elnököt.

Forrás: EPA

Az 1913-ban született, varrónőként dolgozó Rosa Parks 1955 decemberében Montgomery városában megtagadta, hogy helyét átadja a járműre újonnan felszállt fehéreknek és ezzel megszegte az akkori szegregációs előírásokat. Letartóztatása mozgalmat indított el és a fekete lakosság egy éven át bojkottálta a busztársaságot.

Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága 1956-ban alkotmányellenesnek nyilvánította a fajok elkülönítését a tömegközlekedési járműveken. A kongresszus 1964-ben törvényt fogadott el, amely megtiltotta, hogy bárkit megkülönböztessenek faji hovatartozása, bőrszíne, vallása vagy származása alapján.

Forrás: EPA

Rosa Park élete utolsó éveit szegénységben töltötte, egy idő után lakása bérletét sem tudta fizetni és csak amikor helyzetét a lapok már széltében-hosszában tárgyalták, a helyi hatóságok élete végéig lakbérmentességet biztosítottak számára.

Rosa Parksot szerdán helyezik el végső nyugvóhelyére a Michigan állambeli Detroit városában. Bush elnök rendeletére ezen a napon félárbocra engedik a nemzeti lobogót az egész országban. Az Alabama állambeli Montgomeryben megrendezett vasárnapi gyászünnepségen részt vett Condoleezza Rice is, aki beszédében kijelentette, hogy Rosa Parks nélkül aligha vehetne részt a megemlékezésen az Egyesült Államok külügyminisztereként.