Tovább dagad az anarchia Franciaországban

Tizedik éjszakája tartanak a zavargások Franciaországban. A Párizs elővárosaiból induló rendbontások már egyre több vidéki városra is átterjedtek. A francia kormány szombaton válságülést tartott. Nicolas Sarkozy belügyminiszter szombaton arra figyelmeztette a randalírozókat, hogy súlyos börtönbüntetésre számítsanak, ha folytatják az autók gyújtogatását.

Szombat éjjel is folytatódtak a zavargások Franciaországban. A gyújtogatókat nem rettentette el Nicolas Sarkozy belügyminiszter szombati kijelentése, aki azt ígérte, hogy a randalírozók súlyos börtönbüntetést kapnak. A francia belügyminiszter azt követően nyilatkozott így, hogy kiderült, szombatra virradóan közel 900 gépkocsit gyújtottak fel garázdálkodó fiatalok - az akkor kilenc napja tartó zavargásoknak ez volt a legsúlyosabb mérlege, összesen 253 embert állítottak elő.

Szombatra virradóra összesen 897 autó égett ki, közöttük 656 Párizs elővárosaiban, szemben az előző napi 519-cel. Azokban a megyékben, amelyekben a zavargások elkezdődtek, így Seine-Saint-Denis-ben, jelentősen csökkent a felgyújtott gépkocsik száma (205-ről 132-re). Magában a fővárosban 13 gépkocsit gyújtottak fel. Vidéken, ahol előző nap kezdődtek a zavargások, 241 autót gyújtottak fel az előző napi 77 helyett. A leghevesebb rendbontást Nord, Bas-Rhin, Loiret és Ille-et-Vilaine megyékben követték el.

A zavargások annak ellenére folytatódtak, hogy csak Seine-Saint-Denis-ben - a leginkább forrongó környéken - 1300 rendőr igyekezett megfékezni az indulatokat. A közeli Clichy-sous-Bois-ban ugyanakkor muzulmán csoportok igyekeztek a hatóság segítségére a tombolók lecsillapításában. Szombatra virradóra 253 feltételezett rendbontót kísértek be kihallgatásra - 233-at Párizs környékén - a rendőrségre. Előző éjszaka 78 személyt állítottak elő.

Az előző napokhoz hasonlóan a gépkocsik mellett középületek (iskolák, polgármesteri hivatalok, rendőrőrsök) és magáncégek (üzletek, raktárak) is a rendbontók célpontjaivá váltak. Felgyújtottak két textilraktárt, egy szupermarketet és egy fedett parkolót.

Balhé Marseille-ben, Nizzában, Lille-ben is

A vidéki körzetekben is egyre nagyobb méreteket öltenek a zavargások. Rouenben, Lille-ben, Nizzában, Marseille-ben és Toulouse-ban is randalírozók lepték el az utcákat.

A korábbi, nem végeleges összesítések szerint többek között a francia fővárostól délre fekvő Suresnes egy parkolójában 50, Seine-Saint-Denis megyében 33, a Párizstól szintén délre található Essonne-ban 60, a nyugati Yvelines-ben 38, az északnyugati Val d'Oise-ban pedig 37 gépjárművet lobbantottak lángra.

Rendőrségi források szerint a hatóságok péntek éjjel nem kerültek összetűzésbe a zavargások résztvevőivel, jóllehet más, korábbi beszámolók még néhány csetepatéról és több rendőr könnyebb sérüléséről is említést tettek, például néhány rendőr- és tűzoltó autót állítólag kövekkel és Molotov-koktélokkal dobáltak meg. A rendfenntartók elkerülik a közvetlen összecsapást a zavargások résztvevőivel, akik alapvetően Párizs szegény és főként bevándorlók lakta külvárosainak fiatalságából kerülnek ki.

Békemenet a nyugalomért

A rendbontások múlt csütörtökön kezdődtek a többségében afrikai bevándorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban, miután két fiatalt - a 15 éves Bouna Traorét és a 17 éves Zyed Bennát - halálos áramütés érte egy trafóházban, ahova bemásztak. A helyiek szerint a két fiút a rendőrök kergették a halálba, a rendőrség azonban tagadja, hogy üldözték volna őket. Az ügyben nyomozás és belső rendőrségi vizsgálat is indult.

Keresztény és muzulmán vezetők szombatra békemenetet szerveztek, hogy lecsillapítsák a kedélyeket. A megmozdulást azon a környéken tartották, ahol a két fiú életét vesztette. A környéket főleg észak-afrikai bevándorlók lakják, nagy a munkanélküliség, a szegénység és a bűnözés, az eleve rossz közhangulatot csak fokozza, hogy a rendőrség rendszeresen kemény eszközökkel lép fel a csellengő fiatalokkal szemben.

Franciaországban 750 szociálisan nehéz helyzetben lévő lakónegyed van, ahol magas a munkanélküliség, nagy a szegénység és a fiatal bevándorlók a kitaszítottság érzésével küszködnek.

Szükségállapot bevezetését követeli a szélsőjobb

Pénteken Dominique de Villepin kormányfő egy csoport fiatallal találkozott, akik a problémás környékről származtak, köztük bevándorlókkal, diákokkal és munkanélküliekkel. Többen elismerően szóltak a kormányfő kezdeményezéséről. "Az az érzés alakult ki bennünk, hogy meghallgatnak mindet" - közölte egy diák. Villepin ezt követően ígéretet tett arra, hogy helyreállítják a rendet.

Hasonló értelmű kijelentést tett Nicholas Sarkozy belügyminiszter is, aki szerint ugyanakkor a rend helyreállításáéhoz idő kell. Sarkozyt korábban hevesen támadták, miután "gengsztereknek" nevezte a randalírozó fiatalokat.

A kormányzatot ugyanakkor azért érte számos kritika, mert mostanáig képtelen volt megfékezni az erőszakot. Az érintett települések polgármesterei például arra figyelmeztették a kormányt, hogy nincs idő tervezgetésre, hanem cselekedni kell, mert elég egy haláleset, és akkor igazán eldurvulnak a dolgok.

Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front alelnöke, Jean-Marie Le Pen pártelnök lánya a szükségállapot azonnali bevezetését követeli az érintett településeken. Jean-Marc Ayrault, az ellenzéki Szocialista Párt (PS) parlamenti csoportjának vezetője szerint a polgári konzervatív kormányt is felelősség terheli a súlyos zavargásokért, mivel az utóbbi három évben elhanyagolták a problémás negyedeket. A baloldali ellenzék sürgős parlamenti vitát kezdeményezett a szűnni nem akaró erőszak miatt, hogy feltáruljon "a teljes igazság a peremvárosokban uralkodó állapotokról" - mondta Julien Dray pártszóvivő, felszólítva a kormányzatot olyan új politika kidolgozására, amely "a gyökerénél ragadja meg a szociális bajokat a hátrányos helyzetű negyedekben".