A kutatás az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott, nyolc új kelet-európai tagállamra - köztük Magyarországra - és öt másik országra, Romániára, Bulgáriára, Ukrajnára, Oroszországra és Fehéroroszországra terjedt ki.
Az új uniós tagországokban a megkérdezettek kisebb, a csatlakozásra váró két országban (Romániában és Bulgáriában), illetve Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban a megkérdezettek nagyobb hányada megvalósítaná a "rendpártiság" egyes formáit - derül ki a felmérésből, amelyet a TÁRKI kutatóintézet bocsátott az [origo] rendelkezésére.
Katonai hatalomátvételt csak nagyon kevesen akarnak, de a szocializmust minden hatodik EU-s és minden harmadik EU-n kívüli állampolgár visszasírja. Minden negyedik EU- tagállambeli és csaknem minden második unión kívüli ország válaszadója egy diktátort látna szívesen a mai kormányzat helyén.
Az egyes országok között nagyok az eltérések a három rendpárti alternatíva támogatottságában. A katonaságot a legtöbben Bulgáriában (13 százalék) látnák szívesen a mai kormányzat helyett. A kommunizmus Oroszországban a legnépszerűbb alternatíva (42 százalék), de két uniós ország is van, ahol ezt a megoldást a megkérdezettek negyede kedvelné (Szlovákia 28 százalék, Lengyelország 24 százalék).
A lengyelek és az ukránok közel fele (48 és 42 százalék) látna szívesen zsarnokot a jelenlegi kormányzat helyén - áll a felmérésben. Ukrajnában épp egy évvel ezelőtt zajlott az úgynevezett narancs forradalom, amelynek eredményeként hatalomra került a nyugatbarát politikusnak tartott Viktor Juscsenko. Fehéroroszországban a zsarnokságra vágyók aránya 63 százalék, igaz, az ország elnökét, Alexander Lukasenkot nyugaton egyébként is diktátornak tartják.
Magyarországon nem népszerű a katonai megoldás (1 százalék), de a kommunizmus, illetve a zsarnokság rendjét alig kevesebben választanák, mint a többi kelet-európai EU-ország átlaga (14 és 21 százalék) - áll a felmérésben.