Chávez koalíciója győzött a venezuelai választáson

Elsöprő többséggel a Hugo Chavez elnököt támogató pártszövetség nyerte a parlamenti választásokat Venezuelában. Az Ötödik Köztársaság Mozgalomnak könnyű dolga volt: az ellenzéki pártok java ugyanis bojkottálta a szavazást. Chávez elnök így teljes parlamenti támogatottságra tett szert, elemzők szerint ezt saját hatalmának állandósítására fogja felhasználni.

Elsöprő győzelmet arattak a Hugo Chávez államfőt támogató pártok a venezuelai parlamenti választásokon. A hétfő hajnali eredmények szerint az elnök által irányított pártkoalíció, az Ötödik Köztársaság Mozgalom (MVR) a voksok 89 százalékát szerezte meg. Az MVR vezetője, William Lara szerint a pártszövetség ezzel 114 mandátummal rendelkezik majd a 167 fős törvényhozásban. Lara ugyanakkor azt állította, hogy a többi képviselői helyet is az államfőt és általa előirányzott "változási programot" támogató pártok szerezték meg. Az ellenzék így - amelynek az előző ciklusban 79 helye volt - várhatóan egyetlen mandátummal sem rendelkezik majd az új parlamentben.

Vasárnap összesen 14,4 millió szavazó dönthetett a 167 parlamenti képviselő személyéről, ám csak kevesen mentek el voksolni. A választási hatóságok szerint a részvételi arány, az előzetes becslésekkel ellentétben rendkívül alacsony, alig 25 százalékos volt. Az USA által finanszírozott, Sumate nevű helyi választási megfigyelő szervezet vezetője szerint a szavazás törvénytelen volt, mivel egypárti parlament alakul, amelyben a társadalom jelentős csoportjai nem jutnak képviselethez.

Ez nem véletlen, mivel az öt ellenzéki párt - köztük a legnagyobbak, a szociáldemokrata Demokratikus Akció (AD), az Első az Igazság és a kereszténydemokrata Keresztényszociális Párt (COPEI) - a héten úgy döntött, hogy visszavonja jelöltjeit és bojkottálja a voksolást. Az ellenzék azért tiltakozott, mert nem bíztak a szavazási rendszerben, illetve a hatalom iránt részrehajlónak ítélték az országos választási bizottság összetételét. Chávez korábban elbukott trükknek nevezte a bojkottot, amellyel szerinte csak a megalázó vereséget akarta elkerülni az ellenzék. Az elnök szerint az USA állt az akció mögött.

Az ellenzék részéről csak két kis balközép párt indult a választáson. A Mozgalom a Szocializmusért (MAS) és a Radikális Ok (LCR), az előző parlamentben, együtt is csak tizennégy képviselővel rendelkezett, most ennyit sem sikerült szerezniük.

A hadseregben egykor ejtőernyősként szolgáló Chávez, aki jövőre újra indul az államfői posztért, 1992-ben sikertelen katonai puccsot hajtott végre a szociáldemokrata Carlos Andrés Perez ellen. Tettéért két év börtönre ítélték. 1998-ban azonban megnyerte a demokratikus elnökválasztást és a szavazók 2000 januárjában megerősítették hivatalában. 2002-ben maga is sikeresen átvészelt egy államcsínyt, amely az ellenzék és a hadsereg összefogásából indult. Az Egyesült Államok - legalábbis szóban - támogatta a puccsot. Chávez és kormánya az olajbevételekből finanszírozott szociális, egészségügyi és oktatási programok sorának köszönheti népszerűségét.

A hivatalos végeredményt ugyan még nem tették közzé, a Chávezhez hű erők elsöprő győzelméhez azonban aligha fér kétség. Mindez egyben azt jelenti, hogy az államfő végre tudja hajtatni az általa szükségesnek vélt reformokat, az alkotmánymódosítást, amelyek valódi célja, megfigyelők szerint a hatalom állandósítása, mindenekelőtt saját, többszöri újraválasztásának bebiztosítása, a világ ötödik legnagyobb olajexportőr államának élén.

MTI/[origo]