Elkapták a háborús bűnökkel vádolt Gotovinát

Elfogták a balkáni konfliktus egyik legkeresettebb figuráját, a szerbek ellen elkövetett háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornokot. Gotovina a francia idegenlégióban kezdte, majd latin-amerikai fegyveres csoportoknál folytatta katonai karrierjét, mielőtt hazatért volna Horvátországba. A sok horvát által hősként tisztelt tábornokot keresték már a Vatikánban is, de végül a Kanári-szigeteken kapták el.

Őrizetbe vették a Kanári-szigeteken a háborús bűnök miatt körözött Ante Gotovina horvát tábornokot. A letartóztatásről Carla del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék főügyésze számolt be csütörtökön Belgrádban.

Gotovinát egy szálloda luxuséttermében fogták el. A letartóztatás incidensek nélkül zajlott. A tábornok hamis útlevéllel tartózkodott a szigeten - írja az MTI.

Del Ponte szerint Gotovina elfogása felgyorsíthatja a még mindig bujkáló Radovan Karadic és Ratko Mladic kézrekerítését. A főügyész korábban bírálta Horvátországot, amiért nem működött közre elég hatékonyan a háborús bűnösök, többek között Gotovina kézrekerítésében, ami miatt el is halasztották egy alkalommal a horvát EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Gotovinát szerdán tartóztatták le és csütörtökön átszállítják Madridba, majd feltehetően pénteken útba indítják Hágába, a törvényszék központjába. Ő a balkáni konfliktus egyik legkeresettebb figurája. A legfőbb vádpontokat egy 1995-ös horvát előrenyomuláskor szerbek ellen elkövetett háborús bűnök jelentik a sok horvát által hősként tisztelt tábornokkal szemben.

Az 1995-ös, néhány nappal 40. születésnapja előtt indított Vihar hadművelettel közel 4 éves szerb uralomnak vetett véget Krainában. A Horvátország negyedét kitevő területet 1991-ben szállták meg a jugoszláv csapatok által támogatott szerb szakadárok, amikor Horvátország bejelentette kilépési szándékát a délszláv államszövetségből. A hadművelet alatt több száz emberrel végeztek, 200 ezer szerbet pedig elűztek lakóhelyéről - írja a BBC.

Légió, Guatemala, Balkán

Gotovina 1955 októberében született egy Zadar (Zára) közeli szigeten. Az 1970-es években szolgált a francia idegenlégióban - derül ki a Nemzetközi Törvényszék honlapján. Ez idő alatt francia állampolgárságot is szerzett. A légió után egy francia biztonsági szolgálatnál kezdett dolgozni, ami a Wikipedia szerint a gaullista pártoknak végzett piszkos munkákat. Az 1980-as években már Latin-Amerikában tűnt fel, ahol argentín és guatemalai fegyveres csoportokba lépett be. 1990-ben tért haza Horvátországba.

Egy évvel később már horvát katonai parancsnokként működött. 1992-96 között ő volt a spliti horvát katonai körzet vezetője. Az egyenruhától 2001-ben vált meg, amikor háborús bűnökkel gyanúsították meg. A feltételezések szerint legalább 150 szerb haláláért felelős közvetlenül. Az Egyesült Államok közel 3 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.

Gotovinát keresték már sokfelé. A BBC úgy értesült, hogy horvát kolostorokban rejtőzik, mások Latin-Amerikában kutatták a nyomát, Del Ponte pedig azt feltételezte, hogy a Vatikán bújtatja. Végül két hónapja jelezte, hogy hajlandó feladni magát, ha horvát bíróság előtt felelhet tetteiért.