Elismerően szólt a legkeresettebb horvát háborús bűnös, Ante Gotovina elfogásáról, és kijelentette, hogy hazájának követnie kell Horvátország példáját a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködésben.
"Szeretnék meggyőzni arról minden olyan szerbet Szerbia-Montenegróban, aki a hazatérésen gondolkodik, hogy Horvátország nem képmutató velük szemben" - jelentette ki Marovic zágrábi sajtóértekezletén, miután tárgyalt horvát kollégájával, Stipe Mesiccsel. A szerbia-montenegrói államfő arra a kampányra utalt, amelyet Horvátország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen indított december elején hazájában az 1991-95-ös szerb-horvát háború idején Horvátországból elűzött szerbek visszatérésének ösztönzésére. Mintegy 280 ezer szerb menekült el Szerbia-Montenegróba (akkor még Jugoszlávia), illetve a boszniai szerb államalakulat területére. Az ENSZ szerint közülük eddig csak körülbelül százezren tértek vissza. A szerbeknek és a horvátoknak meg kell férniük egymás mellett - mondta Mesic, utalva arra, hogy az idén mintegy harminc atrocitás érte a visszatért szerbeket.
Marovic elismerően szólt arról, hogy elfogták a legkeresettebb horvát szökevényt, a szerbek elleni háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot. Megállapította, hogy hazájának követnie kell Horvátország példáját a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai törvényszékkel való együttműködésben, mert azáltal közelebb kerülhet az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.
Az NT állandó nyomást gyakorol Belgrádra azért, hogy fogja el és adja ki a két legkeresettebb szerb háborús szökevényt, Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek volt politikai vezetőjét és Ratko Mladic volt katonai vezetőt. Gotovina elfogása után Horvátország már nyugodtan koncentrálhat EU-csatlakozási tárgyalásaira, amelyek október elején megkezdődtek. Belgrád az EU-csatlakozás folyamatában az első lépésig jutott el, megkezdhette a tárgyalásokat a stabilitási és társulási megállapodásról.