Bush rábólintott a kínzásellenes törvényre

Több hónapos ellenállás után, végül beadta derekát az amerikai elnök és elfogadta azt a republikánus kezdeményezésű törvény-kiegészítést, amely megtiltja, hogy az amerikai hadsereg kínzást alkalmazzon terrorizmussal gyanúsított személyek ellen. A kiegészítés megtiltja a kegyetlen bánásmódot, mind az USA határain belül, mind azokon kívül.

George Bush amerikai elnök hónapokon át tartó huzakodás után, végül elfogadta John McCain republikánus párti szenátor törvény-kiegészítését, amely megtiltja, hogy kegyetlen, embertelen és megalázó módon bánjanak a terrorizmussal gyanúsított személyekkel. Az elnök és a szenátor csütörtökön jelentette be a hírt a sajtónak.

"Olyan üzenetet küldtünk a világnak, hogy az Egyesült Államok különbözik a terroristáktól" - közölte a szenátor, amikor az elnökkel közösen bejelentették a megállapodást. "Ez hatalmas segítséget jelent majd, hogy az emberek világszerte szívvel és lélekkel támogassák a terrorizmus elleni háborút" - mondta McCain. Bush szerint a megállapodás világossá teszi ország és világ előtt, hogy az amerikai kormány nem alkalmaz kínzást sem külföldön, sem belföldön és betartja az ezt előíró nemzetközi konvenciót.

A Fehér Ház korábban még azzal fenyegetőzött, hogy az elnök megvétózza azt a két katonai költségvetési törvényt, amelyhez a szenátusban a kiegészítést fűzték. A legnagyobb ellenző, Dick Cheney alelnök személyesen közbenjárva próbálta elérni, hogy a Központi Hírszerző Ügynökséget mentesítsék a tilalom alól. Érvelése szerint a gyanúsítottak, a tilalom tudatában szívósabban tagadnának. A kongresszus többsége azonban McCain szenátor mellett állt. A szenátus 90 igen szavazattal fogadta el a kiegészítést, a képviselőház pedig szerdán este úgy foglalt állást, hogy a tilalmat be kell venni a közös törvényváltozatokba. Erről hosszú ideje egyeztetések folytak a törvényhozás két háza, valamint a Fehér Ház között. A Guardian szerint a törvény elfogadása, Cheney fehér házi befolyásának csökkenését jelzi.

McCain szenátor annak idején Vietnamban harcolt, több évet töltött fogságban és személyesen tapasztalta, hogy mit jelent a kínzás. A szenátor kiegészítése megtiltja, hogy kegyetlenül, embertelenül és megalázó módon bánjanak a terrorizmussal gyanúsított személyekkel, függetlenül attól, hogy milyen amerikai hivatalos szerv foglyai és hol őrzik őket. A javaslat emellett előírja, hogy az amerikai hadsereg tagjai, a hadsereg harctéri kézikönyvében leírt kihallgatási technikákat alkalmazhatják és megszünteti a helyi parancsnokok jogát, hogy tetszés szerinti kihallgatási metódusok alkalmazását rendeljék el.

A törvény-kiegészítés megszületésének előzményei a tavaly kirobbant iraki kínzásbotrányig vezethetők vissza, amit hasonlók követtek Afganisztánban is. A világban az USA-ról kialakult képet romboló események miatt, az ügyben az amerikai kongresszus és szenátus republikánus tagjai is az elnök ellen fordultak és a kínzást tiltó javaslatot támogatták. Újabb lökést adtak a kezdeményezés szorgalmazóinak a CIA titkos börtöneiről és titkos légi fogolyszállítmányairól szóló híradások.

[origo]/MTI