Gázháborúvá dagadt az orosz-ukrán vita, miután a Gazprom orosz gázvállalat hétfőn kora délután bejelentette: zárolja az Ukrajnába irányuló türkmén gázszállítást. A Gazprom szerint ugyanis Ukrajna megcsapolja a közép- és nyugat-európai országokba szállító, területén keresztülhaladó gázvezetékeket, hogy így pótolja azt a napi 120 millió köbméter földgázt, aminek szállítását azt követően függesztette fel Moszkva, hogy a két ország cégei nem tudtak megegyezni az új szállítási árról. Ukrajna korábban 50 dollárért kapott 1000 köbméter gázt, amit a Gazprom arra hivatkozva akart 230 dollárra emelni, hogy a korábbi díj még az egykori Szovjetunió kedvezményes ára volt, míg az új a piaci viszonyokat tükrözi.
Ukrajna ugyan tagadta, hogy megcsapolnák a más országokba tartó orosz vezetékeket, Ivan Placskov ukrán energiaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette, ha fagypont alá csökken Ukrajnában a hőmérséklet, ettől a lépéstől sem riadnak vissza. Ennek ellenére több európai országban már most is a szokásosnál jóval alacsonyabb nyomást mértek. A teljesen az orosz gáztól függő Szlovákiában, illetve Ausztriában 30, Magyarországon 25-30, Romániában pedig 25 százalékos volt a nyomáscsökkenés.
Hétfőn délután Ukrajna sorsára jutott Moldova is, ide szintén nem érkezik orosz gáz, mert nem tudtak megállapodni a jelenlegi 80 dolláros ár 160 dollárra emelésében. Az orosz indoklás szerint az emelés mértékének kiszámításánál figyelembe vették a moldáv vásárlóerőt is.
Kisstílű játszadozás
Az orosz-ukrán gázárvita lehet az utolsó alkalom, amikor bevetik az energiafegyvert - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A közgazdász úgy véli, Oroszország és Ukrajna vitája "kisstílű, szomszédok közötti csetepaté", és az ügy nemzetközivé dagadásának fő oka - a több államba is észlelt nyomáscsökkenésen kívül -, hogy mindkét országnak, de főleg Ukrajnának érdeke a figyelem: Kijev így próbálja visszaszerezni a 2004-es forradalom után folyamatosan lankadó - főleg európai uniós - érdeklődést. Ukrajna ugyanis nem kapott sem segélyt, sem ígéretet az uniós tagságra, még egy esetleges tagsággal kecsegtető megállapodást sem ajánlottak fel nekik, miközben drámai módon romlik a gazdaságuk (például 10 százalék feletti az infláció, és a külföldi tőkebeáramlás is lelassult).
Oroszországnak pedig azért hasznos a nemzetközi figyelem a közgazdász szerint, mert ezzel megmutathatja erejét. A sokak által drasztikusnak nevezett orosz lépést ugyanakkor indokolhatónak tartja Csaba. A KGST-ből kilépő államok esetében már korábban a világpiaci árra módosították az addigi kedvezményes tarifákat a különböző árucikkek vonatkozásában. Most Ukrajna esetében is hasonló a helyzet: Moszkva rájött, hogy Kijevvel kapcsolatban már nem lehetnek nagy ambíciói, és nem kap külpolitikai támogatást sem délnyugati szomszédjától, ezért benyújtotta a számlát, amire az ukránok nem készültek föl. Csaba László szerint jelenleg pusztán érdekérvényesítésről van szó, bár később "még lehet játszadozni a gázcsappal".
Pont ettől a játszadozástól tart Európa nagy része. Néhány helyen, így Csehországban és Németországban egyelőre nem jelentettek rendellenességet, ennek megfelelően Berlinben (és több volt szocialista országban) igyekeztek nyugodtak maradni a politikusok, és azt sulykolni, hogy nem lesz gond az ellátással. A legtöbb európai ország pedig nagyon nem is tehet mást, mint hogy megpróbál nyugodt maradni. Európa áll ugyanis a legrosszabbul a földgázforrásokat tekintve, a világ összes ismert készletének mindössze 5 százaléka található területén, így földgázának közel 30 százalékát már most is Oroszországtól veszi.
Az oroszoké a tartalékok negyede.
A világ ismert földgázkészletének 40 százaléka a közel-keleten, főképp Katarban és Iránban található. A legnagyobb önálló készlettel azonban Oroszország rendelkezik, közel 1700 billiárd köbméter földgáz található orosz területek alatt, ami az összes tartalék negyedét teszi ki.A brit energiaügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon drágulást hozhat az orosz-ukrán vita. A brit lapokon pedig egyenesen a rémület jelei látszottak, és az ukrán véleményeket visszhangozva azt állították: Moszkva azért bünteti Ukrajnát, mert a 2004-es forradalom után elfordult tőle. A jelenleg 90 százalékban önellátó brit gázpiac északi-tengeri tartalékai azonban épp most vannak kimerülőben, így az elemzők szerint a Brit-szigetek belátható időn belül jelentős exportra szorulnak majd, amiben feltehetően fontos szerep jut Oroszországnak.
Csaba szerint ugyanakkor azok a félelmek, miszerint az oroszok energiakincseikkel próbálnának érvényt szerezni bizonyos külpolitikai törekvéseiknek, több szempontból is megalapozatlanok. Egyrészt - szemben a '70-es évekkel - nincs arra vonatkozó orosz stratégia, ami a legfontosabb orosz külkereskedelmi partnernek számító Nyugat-Európa megszorongatását célozná. Az oroszok "nem lehetnek ellenségeik saját maguknak" - állította az egyetemi tanár, aki szerint ráadásul érvényes a monokultúrás gazdaságokra jellemző kiszolgáltatottság Oroszországra is, amikor az exportőr jobban ki van szolgáltatva a piacnak, mint az neki.
Ezt támasztja alá, hogy számos európai ország orosz segítség nélkül is megoldja gázellátását. Spanyolország, az egyik legnagyobb európai termelőnek számító Hollandia és a skandináv országok (a norvég gázkészleteknek köszönhetően) orosz gázszállítás nélkül is biztosítani tudják szükségleteiket, akárcsak Svájc. Oroszország ráadásul keresi is a piac kegyeit, ezért kezdtek bele az észak-európai gázvezeték megépítésébe, ami ugyan hatalmas beruházás (több mint 1300 kilométeres víz alatti párhuzamos vezetékhálózat kell hozzá), de 2010-től közvetlenül is meg tudja oldani a nyugati gázellátást, ami növelheti az orosz gáz iránti bizalmat. Ahogy Csaba fogalmazott: arra még nem volt példa, hogy az oroszok ne adtak el volna valamit, amiért dollárt kapnak.