Ma még tagországonként dől el, mennyivel hajthatunk az utakon, fogyaszthatunk-e szeszes italt, kell-e fizetnünk az autópályáért, vagy szükséges-e foszforeszkáló mellényt húznunk, ha kiszállunk a leállósávban. A nehézjárműveknél azonban láthatóan beindul az egységesítés.
Az EU-tagállamok a hetekben várhatóan elfogadják az egységes útdíjfizetési rendszer jogszabálytervezetét, így a tizenkét tonnás vagy annál nehezebb járművek 2010-től, a 3,5 tonnások 2012-től már csak euromatricával közlekedhetnek. Mégpedig - ha a tagállamok is úgy döntenek - nemcsak az autópályákon, hanem az egyéb utakon is.
Lehetnek kivételek, hiszen a tagországok kapnak mozgásteret a díj kirovásában. Az viszont egységes lesz, hogy az euromatricából származó bevételt vagy a közúti infrastruktúra, vagy pedig a közlekedés valamely ágazata fejlesztésére kell fordítani.
A sok vita árán megszületett egységes útdíjfizetési rendszer tervezetét az Európai Parlamentben (EP) már elfogadták. A fizetés hogyanjára Brüsszel még csak ezután dolgoz ki részletes tervet, ám az biztosnak látszik, hogy a direktíva a "használó fizet", illetve a "szennyező fizet" elvét érvényesíti majd a közutakon.
A díjfizetési rendszerben úgynevezett külső költségként fogják felszámolni a torlódásokból származó károkat, a légszennyezést, a zajt, a természeti környezet elcsúfítását.
Mint a legtöbb EU-jogszabály, az euromatrica-irányelv is kompromisszumok eredményeként születik meg, a közlekedésben nehéz megtalálni a közös nevezőt.
Az euromatricás javaslatot egyesek azért ellenezték, mert nem sok közük van hozzá, így a perifériára eső tagállamok, például Észtország, Málta, Portugália. Mások pedig azért, mert túlságosan is sok, és vonakodtak feladni jogaikat, például a forgalomtól legjobban megterhelt Franciaország, Németország, Ausztria.
A közúti fuvarozók nemzetközi egyesületének (IRU) nem tetszik a készülő uniós jogszabály amely szerint a szektort "már így is csontig adóztatják" - írja a Népszabadság. Az utakat használók évi 330 milliárd eurót fizetnek a tagállamoknak, miközben az utakra csak százmilliárd euró forog vissza.
A vasutasok viszont ellentétes állásponton vannak: az Európai Vasutak Közössége (CER) azt állítja, hogy az EP a gyors kompromisszum mellett döntött a jó helyett, és a jelenlegi gyakorlat mellett középtávon harminc-negyven százalékkal csökkenhet a vasúti teherforgalom Nyugat-Európában.