Részletes térképet ad az arizóniai sivatagról a lehetséges illegális bevándorlóknak a mexikói nemzeti emberi jogi bizottság - írja a Guardian. A térség a legkedveltebb, de egyben legveszélyesebb útvonala az Egyesült Államokba tartó bevándorlóknak. Az állami finanszírozású, de a mexikói kormánytól független szervezet tervei várhatóan heves ellenérzést váltanak ki az USA-ban, ahol alig egy hónapon belül a szenátus elé kerül az a törvény, amely megszigorítaná az ellenőrzést a 2000 mérföldes határon.
A bizottság vezetője, Mauricio Farah szerint ők elismerik, hogy minden országnak szíve joga meghatározni bevándorlási politikáját, de semmi sem lehet fontosabb, az alapvető emberi jogok biztosításánál. "Nem bátorítani akarjuk a bevándorlást, hanem életeket szeretnénk megmenteni" - közölte. A bizottság adatai szerint tavaly minden eddiginél több, 500 illegális bevándorló vesztette életét a térségben.
Vízvételi helyek és halálesetek helyszínei
A térképeken a topográfiai jellemzők mellett feltüntetik, hogy hány napig tarthat az átkelés, hol találnak vízvételi lehetőséget és vészjelzőket, hogy ha kell, hívhassák a határőröket. Az eddigi halálesetek helyét vörös pontokkal jelölik. Emellett arra is figyelmeztetik a nagy útra vállalkozókat, hogy jól válogassák meg útitársaikat, öltözzenek fel megfelelően, vigyenek magukkal bőségesen enni- és innivalót, és lehetőleg ne próbálkozzanak az év legmelegebb hónapjaiban, amikor a hőmérséklet elérheti a 40 Celsius fokot is.
A veszélyes területen egyre többen próbálkoznak bejutni az USA-ba a közül a sok százezer ember közül, akiket a munkalehetőség és a jobb életkörülmények lehetősége vonz, mivel a többi népszerű bevándorló-úton egyre szigorúbb az ellenőrzés.
A sivatagi túra mellett ugyanakkor egyre többen próbálnak bejutni az Egyesült Államokba embercsempészek autóiban rejtőzködve. A Los Angeles Times riportjából kiderül, az elmúlt öt év alatt megnégyszereződött kocsikba rejtett, de a határokon lebukott illegális bevándorlók száma. 2000-ben 10 600, 2005-ben 40 033 mexikóit füleltek le.
2500 dollár a csempésztarifa
A csempészek általában a kocsikban kialakított rejtekhelyekre zsúfolják a bevándorlókat, akiktől általában 2500 dollárt (körülbelül félmillió forint) kérnek fejenként. Sokan amiatt buknak le, mert a szűk levegőtlen lyukakban rosszul lesznek és kiabálni kezdenek a határon. Másokat speciálisan kiképzett kutyák találnak meg. A sofőröket azonban szinte mindig elengedik, mivel jóformán mindannyian amerikai állampolgárok.
Az embercsempész-bandák általában többnemzetiségűek. A szervezők és a bandavezetők mexikóiak, a csak monos-nak (spanyolul majom) nevezett sofőrök amerikaiak - hajléktalan veteránok, elvált anyák, nyugdíjasok, diákok. Sokuk drogfüggő, vagy lecsúszott szerencsejátékos, aki a könnyűnek ígérkező munkával próbálja előteremteni az anyagi fedezetet szenvedélyéhez. Évente akár 100 ezer dollárt is megkereshetnek - ha nem buknak le túl gyakran. A tarifa bevándorlónként 500 dollár (kb. százezer forint).
Ráadásul - egyelőre - még csak meg sem büntetik őket, de már kezdeményezték, hogy a rajtakapott sofőrökre első alkalommal 5000 (kb. egymillió forint), második alkalommal 10 ezer dolláros bírságot szabhassanak ki.