Rice hangsúlyozta, világosan látható, hogy milyen nagy veszélyt jelent az iráni rezsim. Úgy ítélte meg, hogy Teherán az atomvitában "átlépte azt a határt, amelyen túl most már nyíltan ellenszegül a nemzetközi közösség akaratának". Az amerikai kormány tevőlegesen szembeszáll Teherán agresszív politikájával, ugyanakkor támogatja az iráni nép vágyát, hogy megteremtse a szabadságot és a demokráciát országában - mondta.
A külügyminiszter 75 millió dollárt kért a kongresszustól az idei költségvetésből az iráni demokrácia előmozdítására, 24 órás farszi nyelvű televíziós és rádióadások, valamint a két nép közötti hídverés jegyében egy, irániak amerikai tanulmányait és látogatásait támogató alap finanszírozására. A kongresszus tízmillió dollárt már korábban jóváhagyott az iráni demokrácia támogatására.
Condoleezza Rice a meghallgatáson bejelentette, hogy a jövő héten a közel-keleti térségbe utazik, felkeresi egyebek között Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, hogy megvitassa tárgyalópartnereivel, miként lehetne korlátozni Teherán befolyását a térségben.
Az Egyesült Államok minden urándúsítással kapcsolatos tevékenység beszüntetését követeli Irántól, és a teheráni nukleáris ambíciók ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarja vinni. Erről a kérdésről március 6-i ülésén fog dönteni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa.
A meghallgatáson a bizottság tagjai, köztük republikánus párti szenátorok is számon kérték a külügyminiszteren a haladást a közel-keleti térségben. Chuck Hagel szenátor úgy fogalmazott, nem látja a javulás jeleit, inkább az a benyomása, hogy a dolgok rosszabbra fordulnak Irakban is és Iránban is.
A palesztin kérdésről szólva Condoleezza Rice leszögezte, hogy a washingtoni kormány továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a Hamász ismerje el Izraelt és mondjon le az erőszakról.