Felszólították egyúttal Szerbia-Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, hogy tegyenek határozott lépéseket a még szabadlábon lévő hágai vádlottak, köztük Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető és Ratko Mladic volt katonai főparancsnok igazságszolgáltatás elé kerülésének érdekében. Mint Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter, az ülés elnöke jelezte: egyértelmű üzenetet kívántak küldeni Belgrád felé.
A külügyminiszteri tanácskozás helyszínén kiszivárgott hírek szerint Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési felelőse az ülésen kereken úgy fogalmazott, nem lesz tárgyalási forduló április elején, ha Mladic addig nem kerül a törvényszék kezére.
Vuk Draskovic szerb külügyminiszter az uniót képviselő, úgynevezett trojkával este folytatott találkozó után kijelentette: a kormány nem tudja, hol bujkál Mladic. Azt viszont tudja - tette hozzá -, kik segítenek a tábornok védelmezésében: az előző rendszer politikai erői. "Határozott üzenetet kaptunk, hogy azonnal teljesíteni kell kötelezettségeinket Hága felé, és ... remélem, ezt meg is tudjuk tenni" - hangoztatta Draskovic, aki egyúttal kiemelte: az EU nem használta az ultimátum kifejezést.
Az EU a balkáni államokkal folytatott együttműködésének mindig is feltételéül szabta a teljes körű együttműködést a törvényszékkel. Tavaly ennek hiánya miatt nem került sor a tervezett időben a csatlakozási tárgyalások megnyitására Horvátországgal. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter hétfőn úgy vélte: Belgrád esetében az "elkötelezettség nem igazán demonstrálódott még".
Szerbia esetében az együttműködés kérdése azt követően vetődött fel kiemelt hangsúllyal, hogy az elmúlt napokban a szerb sajtó Mladic kézre kerüléséről cikkezett. A külügyminiszterek - Brüsszelben kiadott közleményük szerint - aggódva állapították meg, hogy Carla del Ponte törvényszéki főügyész legfrissebb közlései szerint Szerbia-Montenegró nem működik együtt teljes körűen Hágával. Egyúttal megbízták Rehnt, hogy maradjon szoros kapcsolatban Del Pontéval, és folyamatosan tájékoztassa az ügyben a tagországokat is.
Az EU egyúttal értésre adta, hogy Szerbiát az EU továbbra is kulcsszereplőnek tekinti a térség stabilitásának szempontjából, és az országnak változatlanul hiteles európai perspektívával kell rendelkeznie. Draskovic külön kiemelte a kétoldalú találkozóról azt az ígéretet, amelyet az EU tett a vízumrendszer könnyítésére.
A szerb külügyminiszter megerősítette, hogy Koszovóban Belgrád szerint is be kell tartani a nemzetközi elvárásokat. Hozzátette, hogy ezt mindkét érintett félnek meg kell tennie, mint ahogy a végső rendezés érdekében is kompromisszumokat kell kötniük az ott élő szerbeknek és az albánoknak.