A főigazgató Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának a hétfői ülése előtt jelentette ki újságíróknak, hogy reményt lát arra: körülbelül a jövő hétre tárgyalásos megoldást tudnak találni a kérdéskörben, Iránnak azonban teljes átláthatóságot kell biztosítania atomprogramjával kapcsolatban.
A főigazgató a háromnaposra tervezett kormányzótanácsi ülés második vagy harmadik napján terjeszti a 35 ország képviselőiből álló testület elé az iráni atomprogramról készített újabb beszámolóját, amelynek alapján a NAÜ kérheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, lépjen fel az iráni atomprogram problémakörének a megoldása érdekében. A főigazgató már a múlt héten elküldte a kormányzótanácsban képviselt országoknak a beszámoló tervezetét. Ebben - az osztrák sajtó értesülései szerint - egyebek között megállapította, hogy Teherán együttműködési készségének a hiányosságai miatt a NAÜ nem tudja teljes bizonyossággal kijelenteni: az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgál. A kormányzótanács tagjai már február elején úgy határoztak, hogy "informálják" a Biztonsági Tanácsot az iráni atomprogram kérdésköréről, és ennek megfelelően elküldték a New York-i testülethez az "iráni atomdossziét", amelyben az utóbbi mintegy három esztendő NAÜ-dokumentumai, jelentései és határozatai találhatóak.
A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a NAÜ ellenőrei Iránban nem találták jelét - atomfegyverhez vagy más robbanószerkezethez felhasználható - nukleáris anyaggal való visszaélésnek, ugyanakkor számos kétség merült fel, amelyeket tisztázni kell. Elmondta, nem számít arra, hogy a kormányzótanács határozatot fogad el az iráni atomprogramról, hacsak nem következik be áttörés, és nem születik megállapodás. Bejelentette, hogy az iráni atomprogramról szóló újabb jelentését is elküldi az ENSZ Biztonsági Tanácsához, ahogyan az a korábbi jelentések esetében is történt. Úgy fogalmazott, egyelőre tanulmányozzák, hogy az iráni atomprogram kérdése mikor kerülhet a BT napirendjére. Kiemelte, hogy olyan megoldást kell találni, amely egyensúlyt teremt aközött, hogy Iránnak joga van az atomenergia békés felhasználásához, ugyanakkor a nemzetközi közösség pedig biztosítékokat akar arra, hogy az iráni program kizárólag békés jellegű.
Mohamed el-Baradei hétfői nyilatkozatából nem derült ki, hogy arról az állítólagos megoldásról van-e szó, amelynek a híre a hét végén röppent fel a nemzetközi sajtóban. Ennek alapján Irán a NAÜ ellenőrzésével csak kísérleti jelleggel és csak nagyon kis mennyiségben foglalkozhatna urándúsítással, míg az ipari méretű urándúsítást külföldön végeznék az atomerőműveihez szükséges fűtőanyag előállítására. E megoldási lehetőség valószínűségét hétfőn az osztrák tömegtájékoztatás is megerősítette, hírt adván arról, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről a lehetőségről is tárgyal hétfőn kezdődő washingtoni látogatásakor.
A NAÜ főigazgatója ismételten felszólította Iránt bizalomerősítő intézkedések megtételére, egyebek között arra, hogy a NAÜ ellenőrei minden iráni atomlétesítményben ellenőrzéseket végezhessenek és az iráni atomprogrammal kapcsolatba került minden személlyel beszélhessenek. El-Baradei a politikai egyetértés kialakítását nevezte az egyetlen lehetséges megoldásnak, ezért felszólította Iránt, hogy képviselői mielőbb térjenek vissza a tárgyalásokhoz.
A NAÜ el akarja érni, hogy Irán ismételten hirdessen moratóriumot minden olyan tevékenységre, amely az urándúsítással kapcsolatos, valamint tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrök látogatásait minden atomipari létesítményben és adjon magyarázatot atomprogramja nem tisztázott kérdéseire.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt gyanítja, hogy Irán energiatermelési célokkal meghirdetett nukleáris programjának a leple alatt atomfegyverhez, illetve -gyártói kapacitáshoz akar hozzájutni, míg Teherán cáfolja ezt.