Kína kompromisszumot ajánlott Irán ügyében

Kompromisszumos megoldást ajánlott Kína pénteken a vitatott iráni atomprogrammal kapcsolatban tervezett ENSZ biztonsági tanácsi határozat ügyében. A kompromisszumos javaslat arra vonatkozik, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója milyen testületnek tegyen jelentést arról, hogy Irán eleget tesz-e a NAÜ követeléseinek, illetve a jelentést mikorra készítsék el.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) állandó tagsággal rendelkező Kína és Oroszország eddig azon az állásponton volt, hogy Mohamed el-Baradei NAÜ-főigazgató először az ügynökség kormányzótanácsának tegyen jelentést. Ez csökkentené a BT-nek az ügyben játszott szerepét, ezért a másik három állandó BT-tag - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - inkább azt szeretné, hogy a Biztonsági Tanács elé kerüljön a jelentés.

A Vang Kuang-ja, Kína állandó ENSZ-képviselője által pénteken ismertetett kompromisszumos javaslat szerint a jelentést egy időben terjesztenék a két testület, a NAÜ kormányzótanácsa és a Biztonsági Tanács elé.

A kompromisszum másik eleme pekingi elképzelés szerint az lenne, hogy Iránnak 4-6 hetet adnának a NAÜ követeléseinek teljesítésére, szemben a BT-határozat tervezetében jelenleg szereplő két héttel. Oroszország és Kína ez utóbbit kevesli; attól tartanak, hogy a BT fokozottabb bevonása az iráni atomprogram körüli vitába csak elmérgesítené a helyzetet és például azt eredményezné, hogy Irán beszünteti a NAÜ-ellenőrök fogadását.

A Nagy-Britannia és Franciaország által amerikai támogatással megszövegezett határozattervezet szerint a Biztonsági Tanács mélységes aggodalmának adna hangot az iráni atomprogrammal kapcsolatban, és felhívná Teheránt, hogy tegyen eleget a NAÜ követeléseinek. A tervezetben nem szerepel, hogy a BT ellenkező esetre büntető intézkedésekkel fenyegetné meg Teheránt.

A nyugati országok gyanúja szerint a békés célúnak mondott iráni atomprogram valójában atomfegyver előállítását célozza, amit Teherán cáfol.