A keretköltségvetést hosszas alkudozás, heves viták után tavaly decemberben fogadták el a tagországok állam- és kormányfői, de hogy az életbe léphessen, szükség van az Európai Parlament beleegyezésére is.
Márpedig az EP a decemberben jóváhagyott 862,4 milliárd eurós összegnél 12 milliárd euróval többet kér - miközben a tagállamok csak 1,5-2 milliárdos növelésre hajlandóak. A két fél közötti következő tárgyalási fordulót április elején tartják, s Borrell reményét fejezte ki, hogy közeledni fognak az álláspontok.
A csütörtök délután kezdődött csúcsértekezleten egyébként először az EU gazdaságfejlesztési stratégiájának három kulcseleméről, a kutatás-fejlesztésről, a kis- és középvállalatok tevékenységének segítéséről és a munkahelyteremtésről tanácskoztak az állam- és kormányfők, majd az esti munkavacsorán az EU közös energiapolitikájának kialakítása állt a középpontban.
A kiszivárgott hírek szerint mindkettőnél szerepet kapott Jacques Chirac francia elnök: előbb sértetten kivonult, amikor az egyik felszólaló - az európai gyáriparos szövetség elnöke - francia létére angolul szólalt fel, s ráadásul bírálta a számos európai országban, így Franciaországban is erőre kapott gazdasági protekcionizmust. Majd pedig - immár a vacsorán - Chirac hevesen bírálta azt a megközelítést, amely az energiaszektorban tisztán pénzügyi szempontok alapján hozzanak létre vállalatösszeolvadásokat.
Párizs néhány hete viharos gyorsasággal döntött két nagy energetikai cége, a Gaz de France és a Suez összeolvasztásáról, sokak szerint azért, hogy ez utóbbi ne jusson olasz kézbe.