Az új palesztin kormány kész az együttműködésre az izraeli-palesztin békefolyamatban közvetítő kvartett tagjaival, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, az Európai Unióval (EU) és az ENSZ-szel, hogy "véget vessenek a közel-keleti konfliktusnak, és nyugalmat teremtsenek a térségben" - mondta Haníje. Kiemelte, hogy az EU rengeteg segítséget nyújtott a palesztin népnek, támogatta jogos igényét a szabadságra, ezért a palesztin kormány abban érdekelt, hogy szoros kapcsolat fűzze Európához. Haníje ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy elvárja az EU térségbeli politikájának bizonyos mértékű módosulását, beleértve a nagyobb nyomásgyakorlást Izraelre.
Az amerikai kormányt közel-keleti irányvonalának felülvizsgálatára szólította fel. Washingtonnak igazságosan kell eljárnia, s fel kell hagynia a kettős mérce politikájával - hangoztatta. Bírálta az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy beszünteti a palesztin kormány támogatását, és kiemelte: Washingtonnak tiszteletben kell tartania a választás eredményeit. A továbbiakban kérte az amerikai kormányzatot, hogy teljesítse a független palesztin állam létrehozására tett ígéreteit.
A kijelölt miniszterelnök a palesztinok segélyezésének folytatására szólította fel az adományozó országokat. Ígéretet tett arra, hogy a pénzt kizárólag az infrastruktúra kiépítésére és segélyprogramok finanszírozására fogják fordítani. "Az adományozó országok közvetlenül felügyelhetik és ellenőrizhetik, mire költik el a pénzüket" - jelentette ki, átlátható finanszírozási rendszer kiépítését és közelebbről nem részletezett garanciákat ígérve. "Aki azt gondolja, hogy a gazdasági nyomás térdre kényszerítheti kormányunkat, vagy meggyengítheti büszke népünk határozottságát és állhatatosságát, az téved" - fűzte hozzá.
Politikai elemzők szerint Haníje beszédében először utalt arra, hogy a Hamasz érdekelt a tárgyalások bizonyos formájában - még ha közvetítőkön keresztül is - az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében. Nem tért ki ugyanakkor arra, hogyan képzeli a vitás kérdések rendezését a nemzetközi közösséggel, amely Izrael elismerését, az erőszak elvetését és a meglévő izraeli-palesztin megállapodások betartását követeli a Hamasztól, mostanáig sikertelenül. Szakértők kiemelik, hogy Haníje beszédében ötször használta a "béke" szót és mindössze egyszer az "ellenállást". Kijelentette, hogy a palesztinoknak joguk van erővel szembeszállni az izraeli megszállással, ugyanakkor Izraelt nagyrészt csak a "megszálló állam" néven emlegette.
A Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette, a parlamentben kisebbségbe került Fatah egyik képviselője, Rabiha Tiab úgy vélekedett: Haníje sem az ellenállás, sem a tárgyalás programját nem hirdette meg.
Mark Regev, az izraeli külügyminisztérium szóvivője üres fecsegésnek nevezte Haníje beszédét. "A Hamasz, sajnálatos módon, továbbra is elutasítja a nemzetközi közösség kívánalmait. (...) A Hamasz nem lesz legitim tárgyalópartner, ha nem fogadja el a három feltételt" - tette hozzá. Raanan Giszin izraeli kormányszóvivő szintén úgy nyilatkozott, az Izrael elpusztítására felesküdött Hamasz nem mutatja jelét annak, hogy mérsékelné nézeteit. Dan Haluc altábornagy, izraeli vezérkari főnök közölte: a Hamasznak még a megbékélésről szóló szavait is óvatosan kell kezelni, ha azokat nem követik tettek.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének szóvivője, Stewart Tuttle nyersen elutasította a Hamasz tárgyalási ajánlatát. "Bárkivel tervez is párbeszédet a Hamasz, az biztosan nem az Egyesült Államok lesz" - mondta. Marc Otte, az EU térségbeli különmegbízottja a Hamasz politikai programjának változásától tette függővé az együttműködést. Az Egyesült Államok és az EU egyaránt terrorszervezetnek minősítette a Hamaszt.
A felszólalók nagy száma miatt a palesztin parlament a Hamasz mozgalom alakította kormányról szóló bizalmi szavazást és a kabinet beiktatását keddre halasztotta.