A 82 éves egykori kormányfőt, kommunista pártvezetőt a náci és a kommunista korszak bűntetteit vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) illette a vádakkal. Az intézet szerint Jaruzelskinek az 1981. március 27. és az ugyanazon év decemberében kihirdetett szükségállapot 1982. december 31-i felmondása között elkövetett "kommunista bűnökért" kell felelnie. Ha elítélik, 11 évig terjedő szabadságvesztést kaphat - közölte az IPN.
Az említett időszakban csaknem száz embert megöltek, több tízezer embert bármiféle vád nélkül letartóztattak, s mintegy tízezret internálótáborokba hurcoltak. A bebörtönzöttek között volt többek között Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök, a Szolidaritás vezetője, s Lech Kaczynski jelenlegi lengyel elnök is.
Jaruzelski, aki a Trybuna című baloldali varsói újságnak adott pénteki nyilatkozatában beszámolt arról, hogy idézést kapott az ügyészségtől, s "hamarosan ítélet születik ellene", rendre azt hozza föl mentségéül, hogy a szükségállapot kihirdetésével vette elejét annak, hogy a Szovjetunió beavatkozzon Lengyelországban.
Ewa Koj, az IPN katowicei részlegének munkatársa nem zárta ki, hogy pénteken és a következő napokban a hadiállapot bevezetéséért felelős más személyek ellen is vádat emelnek. Csütörtökön már vádat emeltek a hadiállapot bevezetése miatt Florian Siwicki volt nemzetvédelmi miniszter, a hadiállapotot bevezető "katonai junta", az úgynevezett Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa (WRON) egyik tagja ellen - jelentette be a lengyel televízió hármas csatornája csütörtöki esti hírműsorában.
Az IPN katowicei részlege 2004 októbere óta folytat vizsgálatot a hadiállapot bevezetésével összefüggésben. Jaruzelskit egyszer már elítélték egy büntetőperben, amelynek tárgya az 1970. decemberi tengermelléki zavargások vérbefojtása volt. Akkor a tábornok a védelmi minisztérium élén állt.
A varsói parlament 1996-ban tisztázta Jaruzelskit mindennemű alkotmányos felelősség alól a szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban.