Tadic április végéig Hágában látná Mladicot

A szerb elnök reméli, hogy április végéig kiadják Hágának Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, akit háborús bűnökkel vádol a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék.

Boris Tadic pénteken Bécsben Wolfgang Schüssel kancellárral, Ursula Plassnik külügyminiszterrel és Andreas Khol parlamenti elnökkel tartott munkamegbeszélést. A szerb elnök egy nemzetközi Balkán-konferenciára érkezett az osztrák fővárosba. Az osztrák tömegtájékoztatás beszámolója szerint Tadic az osztrák külügyminiszterrel tartott találkozója után, a Mladic tartózkodási helyére vonatkozó újságírói kérdésre kijelentette, hogy "ő nem rendőr, és az osztrák államfő sem illetékes abban, hogy tudja, hol tartózkodnak a bűnözők vagy a vádlottak".

A szerb elnök elmondta, hogy az osztrák vezetőkkel tartott találkozóinak üzenetét úgy értelmezte: Ratko Mladic letartóztatása előfeltétel az összes probléma megoldásához Szerbiában. Az ENSZ hágai törvényszékével való maradéktalan együttműködés nélkül nem lesz előrelépés az EU-hoz való közeledést célzó, szerb tervek megvalósulásában. "Szerbiának meg kell oldania a problémáit, és teljesítenie kell a nemzetközi közösség előtt vállalt ígéreteit, amelyek listáján előkelő helyen áll a teljes együttműködés a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel" - emelte ki.

Radovan Karadzic: őt is Hágába várják

Tadic kényes folyamatnak nevezte a koszovói albánok és a szerbek közötti bécsi decentralizálási tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy Szerbia demokratikus és európai módon legitim koszovói érdekeit, integritását és szuverenitását védelmezi. Belgrád természetesen figyelembe veszi a realitásokat, és ezt kellene tennie a másik félnek is. Szerbia nem akar a Koszovóban élő albánok életéről dönteni, s ugyanennek az elvnek az érvényesítését várja Pristinától is, amikor a Koszovóban élő szerbekről van szó - fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy (az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló) Koszovó számára a "rugalmas és egyedi megállapodás" a döntő, ahogyan Bosznia-Hercegovinában (daytoni megállapodás), Macedóniában (ohridi megállapodás), de magában Szerbia és Montenegróban (belgrádi megállapodás az államszövetségről) is van már ilyen megállapodás.

Leszögezte, hogy demokratikus államként Szerbia nem fog beavatkozni a függetlenség kérdésében május 21-én tartandó montenegrói népszavazásba, álláspontját azonban nem adja fel, és az államszövetség fenntartásáért lép fel.

Reményét fejezte ki, hogy a stabilitási és társulási megállapodás sikeres lezárását követően Szerbia uniós tagjelölti státust kap. Kijelentette: azt várja, hogy Ausztria Szerbiát is ugyanúgy támogatni fogja, ahogyan Horvátországot.

Az EU soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere mindenekelőtt az EU elvárásait emelte ki Belgrádnak, a hágai törvényszékkel való együttműködését illetően. Hangsúlyozta: az unió ezt és mindenekelőtt Mladic kiadását tette előfeltétellé ahhoz, hogy tovább közeledjen egymáshoz az EU és Szerbia.