Évekig nem épülhet bánya Verespatakon

Felfüggesztette Románia a verespataki aranybánya engedélyezési eljárását a Greenpeace környezetvédő szervezet közlése szerint. Így ha a beruházó folytatni akarja a projektet, akkor az összes engedélyt újra be kell szereznie, ami évekig is eltarthat. A magyar kormány hivatalosan nem értesült a döntésről.

Románia felfüggeszti a verespataki aranybánya engedélyezési eljárását - jelentette be kedden - a Greenpeace környezetvédő szervezet közlése szerint - Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosának jelenlétében. Ez azt jelenti, hogy a beruházó nem nyújthatja be a környezetvédelmi hatástanulmányt, ezzel a pedig a bánya megnyitása jelentős késedelmet szenved. Ha a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) ezek után folytatni akarja a projektet, akkor az összes engedélyt újra be kell szereznie, ami pedig évekbe kerülhet.

A román környezetvédelmi miniszter elmondta: a lépéssel eleget tesz a román bíróság tavaly nyári döntésének. A bíróság különböző törvénysértések miatt érvénytelenítette a beruházáshoz kiadott városrendezési, kitelepítési és régészeti engedélyeket. Ezen engedélyek hiányában pedig nem lehet környezetvédelmi engedélyért folyamodni.

Bakonyi R. Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője az [origo]-nak elmondta: a döntésre hivatalosan még nem értesült a magyar kormány. Bakonyi hozzátette: Románia március végén arról tájékoztatta a környezetvédelmi tárcát, hogy 30 napon belül bezárják a 2000-es ciánkatasztrófáért felelős Nagybányai Transgold SA-t. A szóvivő szerint a románok már ekkor utaltak arra, hogy elképzelhető, hogy felfüggesztik a verespataki beruházás engedélykérelmét is.

A Verespatakra tervezett aranybányát a hazai civil szervezetek mellett ellenezte a magyar kormány is. A magyar tiltakozás oka: az RMGC ugyanazzal a ciános technikával akarta felszínre hozni Európa legnagyobb aranykészletét, mint a 2000-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul. Azzal a különbséggel, hogy Verespatakon évente tízszer több, vagyis 5000 tonna ciánt akartak használni. Ráadásul a bányaépítés jelentős tájrombolást okozott volna.