Nyíltabb vitára kényszeríti a nagyhatalmakat Irán

Egyre kevesebb lehetőség nyílik az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) előtt az iráni atomügy rendezésére. A szerdán benyújtott amerikai-brit-francia javaslat szerint a BT kilátásba helyezné: ha Irán nem változtat álláspontján, akkor szankciók bevezetésére, katonai fellépésre lehetőséget adó határozatot léptetnek életbe vele szemben. Az orosz és a kínai diplomácia számára ez elfogadhatatlan, a lépés mégis elkerülhetetlennek tűnik: az amerikai, brit, francia diplomaták által hajtott BT előtt szinte semmilyen más lehetőség nem adódik.

Nem rettent el bennünket a VII. fejezet alkalmazásával szembeni ellenállás - jelentette ki a Times szerint Jean-Marc de la Sabliere francia ENSZ-nagykövet szerdán. E szerint, ha Irán továbbra sem engedelmeskedik a nemzetközi közösség felszólításának, akkor az ENSZ alapokmánya VII. fejezetének életbe léptetésével fenyegetik meg, ami már lehetővé teszi az engedetlen tagállamok szankciókkal, esetleg katonai erővel történő megregulázását. Sabliere határozottsága ellenére a Biztonsági Tanács (BT) állandó, vétójoggal rendelkező tagjai továbbra is megosztottak abban a kérdésben, hogyan lépjenek fel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által komoly fenntartásokkal fogadott iráni atomprogrammal szemben.

A NAÜ pénteken tette közzé jelentését, amely szerint Teherán nem teljesítette korábbi követelését, nem hagyott fel az urándúsítással. Az iráni kormány továbbra is kitart hónapok óta hangoztatott álláspontja mellett, miszerint csak békés célra, atomenergia termelésére használják a dúsított uránt. Ezt Teherán a hét elején azzal igyekezett alátámasztani, hogy bejelentette: az energiatermeléshez szükséges 5 százalékosnál nagyobb mértékben nem dúsítják a rendelkezésükre álló uránt. Az iráni nukleáris tevékenységet azonban nem csak a NAÜ nézi rossz szemmel. Abban a BT minden állandó tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) egyetért, hogy Irán semmilyen körülmények között nem tehet szert nukleáris fegyverekre, tehát Teheránnak le kell állítani nukleáris tevékenységét.

A NAÜ pénteki elmarasztaló jelentése után a brit, amerikai és francia diplomácia közös határozattervezetet dolgozott ki, amit szeretnének elfogadtatni a BT tagjaival, ennek része a VII. fejezet érvényesítésével való fenyegetés. A lépést Kína és Oroszország nem tartja elfogadhatónak, az orosz ENSZ-nagykövet, Vitalij Csurkin bejelentette: jelenlegi formájában megvétózzák a határozattervezetet, mivel szerintük az ügyet szankciók bevezetése nélkül, diplomáciai úton kell megoldani. "Az orosz elvi álláspont szerint kerülni kell bármit, ami alapot adhat arra, hogy erre a határozatra támaszkodva, erő alkalmazásával fenyegessenek" - fogalmazott.

Változó szerepek

Az iráni ügyben év eleje óta nem enyhül a feszültség, a patthelyzet gyakorlatilag állandósult. Kína és Oroszország nem kívánja semmilyen módon szankcionálni az iráni nukleáris tevékenységet, diplomáciai lépésekkel kívánja meggyőzni Teheránt a gyanúsnak tartott kutatások leállításáról. Ebben szerepet játszhat egyfelől az, hogy mindkét országnak jelentős olajérdekeltségei vannak a világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező Iránban. Ezen kívül az is okot adhat az Iránnal szembeni keményebb fellépés ellenzésére, hogy egy nemzetközi beavatkozással az Egyesült Államok és az EU országai még nagyobb teret nyernének a közép-ázsiai térségben, ami sem Moszkvának, sem Pekingnek nem érdeke. Kína ellenállása jórészt kimerült annak folyamatos hajtogatásában, hogy diplomáciai megoldás kell, Oroszország azonban kompromisszumos javaslatot is bedobott, amiről végül nem sikerült megállapodni, igaz, egy nukleáris együttműködésre vonatkozó egyezményt aláírt a két ország.

Nagy-Britannia, Franciaország és a nem állandó BT-tag Németország eleinte közösen próbálta jobb belátásra bírni Iránt, több fordulós tárgyalássorozaton igyekeztek elérni, hogy Teherán ne kezdjen urándúsításba, erőfeszítéseik azonban sikertelenek maradtak. Az európai országok közös fellépése szinte meglepő volt, hiszen Irak ügyében megosztottak voltak (a brit diplomácia az USA legfőbb szövetségese volt, míg a német kormány ellenezte a beavatkozást). A sikertelen tárgyalássorozat után azonban ismét felbomlott a korábban diplomáciai megoldást sürgető európai egységkoalíció.

A polgárháború szélére sodródott Irakkal küszködő Nagy-Britannia óvatosabban, míg Franciaország határozottabban egyre inkább az USA mellett állt ki. Igaz ugyanakkor, hogy sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem tartja elképzelhetőnek a katonai beavatkozást, amit viszont amerikai diplomaták nem zárnak ki. Ezzel szemben Németország továbbra is a visszafogott, elodázó álláspontot képviseli. Erre utal az, hogy a washingtoni látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár George Bush amerikai elnökkel folytatott szerdai megbeszélésén kijelentette: lassú, diplomáciai fellépésre van szükség Iránnal szemben.

Franciország és Nagy-Britannia enyhe hangnemváltása leginkább az USA-nak jön jól. Az Egyesült Államok az iráni ügy kirobbanása óta mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy Iránnak fel kell hagynia a nukleáris kísérletekkel. Condoleezza Rice külügyminiszter keményebb hangú felszólalásai ellenére azonban - a népszerűségét jelentős részben az iraki beavatkozáson elvesztő - Bush elnök főképp csak általánosságban beszélt az iráni ügyről, az atomprogram által jelentett fenyegetésről, a gonoszról. Az amerikai diplomácia fő vonalának hivatalos álláspontja pedig szintén visszafogott: a nyugat már adott elég időt, Irán kezében a megoldás kulcsa.

Egyelőre kérdéses, hogy lesz-e újabb BT-hetározat és ha igen, akkor mi lesz a tartalma. Az álláspontok hónapok óta nem közeledtek, de lassan eljön a BT öt állandó tagja közti nyílt konfliktus ideje. A tanács ugyanis az USA, Franciaország és Nagy-Britannia nyomására egyre inkább afelé halad, hogy a szankciók bevezetésén kívül semmi más megoldás nem marad már a tagok előtt. Egyelőre abban sem tudnak megegyezni a tárgyaló felek, hogy hány napot adjanak Iránnak nukleáris tevékenysége leállítására, igaz, ennek addig nincs is jelentősége, amíg arról sem tudnak dönteni, milyen eszközzel próbálják jobb belátásra bírni az ártatlanságát hangoztató, de közben harcias, fenyegetőző nyilatkozatokat tevő teheráni vezetést.

Irán: a Nyugat szítja az ellenségeskedést

Irán ENSZ-nagykövete eközben azzal vádolta meg Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy felesleges válságot szítanak a világszervezet Biztonsági Tanácsában beterjesztett határozattervezetükkel, amely urándúsító tevékenységének beszüntetését követeli Teherántól.

Mohameddad Dzsavad Zarif-Honszari csütörtökön az ENSZ New York-i székhelyén újságírók előtt azt hangoztatta: a tervezet megszövegezőinek ama szándékára utal, hogy válságot szítsanak ott, ahol arra nincs szükség, holott mindez egyszerűen elkerülhető lenne azzal, ha lehetővé tennék a komoly, ésszerű és józan párbeszédet megalapozott javaslatokról. A diplomata hangsúlyozta, hogy országa nem válaszol fenyegetésekre és megfélemlítésekre.

A csütörtökön kezdődő egyeztetések után, jövő kedden ül össze tanácskozásra az amerikai, brit, francia, kínai, német és orosz külügyminiszter, melynek egyik legfontosabb kérdése az iráni ügy rendezése lesz.