Mentegeti Bush a sokat fülelő kémügynökséget

Csak az al-Kaidára és társszervezeteire irányul az amerikai hírszerzés tevékenysége - állította szombati rádiós beszédében George Bush. Az amerikai elnök elsősorban a Nemzetbiztonsági Ügynökséget igyekszik mentegetni, amelyet korábban bírósági engedélyek nélkül végzett lehallgatások, most pedig egy hatalmas telefonhívásos adatbázis felállítása miatt értek támadások. Az újabb botrány rosszkor jön Bushnak: népszerűsége minden eddiginél alacsonyabb, és pont a sokat fülelő ügynökség egyik volt vezetőjét akarja a CIA élére ültetni.

Megtörte hallgatását George Bush amerikai elnök, és megszólalt a több tízmillió amerikai telefonbeszélgetéseinek megfigyelése miatt kipattant üggyel kapcsolatban. Szombaton, szokásos heti rádióbeszédében azt mondta, csak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez tartozók lehallgatásáról van szó.

"Fontos, hogy az amerikaiak megértsék: tevékenységünk szigorúan csak az al-Kaidára és ismert társszervezeteire irányul" - mondta rádióbeszédében az elnök. Szerinte az általa jóváhagyott hírszerzési műveletek "törvényesek" voltak, és a kongresszus republikánus és demokrata párti tagjai egyaránt megfelelő tájékoztatást kaptak az ügyben. "Minden amerikai magánéletét buzgón védelmezzük minden tevékenységünkben - folytatta Bush. - A kormány nem hallgat le belföldi telefonbeszélgetéseket bírósági jóváhagyás nélkül" - mondta.

Hívásminta vs. szabadságjogok

Lehallgatásokról ugyanakkor nem is szólt az USA Today című lap csütörtökön írt leleplező cikke. Ebben arról írtak, hogy az elektronikus felderítést végző Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatbázist létesített amerikai állampolgárok tízmillióinak sok milliárd belföldi telefonhívásáról. Ebben egyebek mellett azt rögzítették, hogy melyik számról melyik számot hívták. A lap szerint az NSA a "világon valaha összeállított legnagyobb adatbázist hozta létre". Lehallgatásról tavaly decemberben volt szó, akkor a New York Times szelőztette meg, hogy a főleg technológiai alapú hírszerzést folytató NSA bírósági végzések nélkül hallgatta le terrorizmussal gyanús személyek telefonjait.

Az újabb hír nagy felháborodást keltett a kongresszus tagjai és a sajtó körében, felújítva a vitát a terrorellenes harc és a szabadságjogok védelme közötti egyensúlyról. A demokraták a kormány saját állampolgárai elleni kémkedésről beszéltek, a republikánusok szerint ugyanakkor csak a hívásminták elemzéséhez készítették az adatbázist. A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy a kormánynak van-e ilyen tevékenységhez joga. Az ügyben ráadásul a nagy amerikai telefontársaságok - az összességében 200 millió fogyasztót kiszolgáló AT&T, Verizon és BellSouth - is érintettek, amelyek szó nélkül kiszolgáltatták az adatokat az NSA-nak. Ők tagadják, hogy törvényt sértettek volna ezzel, ugyanakkor egy cég - a Qwest - megtagadta az együttműködést a titkosszolgálattal.

Az újabb botrány különösen érzékeny időszakban érinti az amúgy is alacsony népszerűségi mutatókkal rendelkező elnököt: a hetekben távozott a CIA eddigi igazgatója, akinek helyére pont Michale V. Haydent, a mostani adatbázis-, illetve a decemberi lehallgatás-botrány főszereplőjének, az NSA-nak a korábbi igazgatóját jelölték.