Belgrád autonómiát és alkotmányt ígér Koszovónak

A szerb vezetés húsz évre szóló, nemzetközi egyezménnyel szavatolt autonómiát javasol Koszovónak Szerbián belül. A tartománynak e szerint lenne saját alkotmánya, és szinte önálló külpolitikát folytathatna. Az ajánlat várhatóan elutasításra kerül, mivel Koszovóban minden vezető kizárólag a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak.

Slobodan Samardzic szerbiai miniszterelnök és Leon Kojen elnöki tanácsadó ismertette kedden Belgrádban a szerb kormány és az elnöki hivatal közös platformját, amely alapját fogja képezni a belgrádi álláspontnak a Bécsben folyó szerb-albán tárgyalásokon, ha napirendre kerül a jogállás kérdése. A javaslatot Belgrád továbbította Brüsszelnek, a hathatalmi balkáni összekötőcsoportban részt vevő országoknak és Martti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjának.

A szerb diplomácia e szerint húsz évre szóló nemzetközi egyezményt kötne Pristinával az ENSZ védnöksége alatt. A világszervezetre kötelezettségek és feladatok is hárulnának, elsősorban a biztonságpolitika terén: a fegyvermentesített tartományban kizárólag a világszervezet égisze alatt működő rendőri kontingens ügyelne a biztonságra.

Koszovónak lenne saját alkotmánya, és széles hatásköröket kapna ügyei intézésében: teljes pénzügyi autonómiával rendelkezne Szerbián belül, önállóan köthetne hitelszerződéseket a nemzetközi intézményekkel, Belgrád mellőzésével történnének a külföldi befektetések is a tartományban. Koszovó önállóan ápolná kapcsolatait más országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel olyan esetekben, amikor nem szükséges hozzá a nemzetközi jogi alanyiság, és amennyiben ez az együttműködés nem sérti Szerbia érdekeit.

Tehát jogilag Belgrád hatáskörében lenne a külpolitika, emellett a határvédelem, a monetáris és a vámpolitika, illetve a vallási és kulturális hagyaték oltalma. Koszovónak lenne autonóm igazságügyi rendszere, de az emberi jogok védelmét végső fokon a szerbiai alkotmánybíróság gyakorolná.

Biztosra vehető, hogy a pristinai vezetők elutasítják Belgrád javaslatát, ha egyáltalán érdemben fognak rá reagálni. Az albán vezetők már rég de facto önállónak tartják Koszovót, a tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésére várnak, és nem hajlandóak erről tárgyalni Belgráddal. A koszovói autonómia kérdése lassan egy évtizede teljesen kiszorult még a legmérsékeltebb pristinai albán vezetők gondolatvilágából is, mindenki kizárólag a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak.

Martti Ahtisaari azt tervezi, hogy a Bécsben zajló szerb-albán tárgyalásokon a gyakorlati témakörök - decentralizáció, vallási hagyaték védelme, gazdaság - lezárása után, július folyamán kerülne napirendre a jogállás kérdése.

Másfél hete szakadt el Szerbiától hivatalosan is Montenegró, miután a függetlenségéről rendezett népszavazáson a lakosság 55,5 százaléka az önállóság mellett döntött.

MTI/[origo]