A névsort a lett közvélemény november elsejétől, azaz az október 7-re kitűzött parlamenti választások után nem egészen egy hónappal ismerheti meg. Az indoklás szerint így nem befolyásolják a voksolást. A törvény jóváhagyását a lett parlamentben hosszas vita előzte meg.
Amikor a szovjet állambiztonsági szervezet elhagyta Lettországot, Moszkvába szállították azoknak a személyeknek a kartotékjait, akik a KGB tényleges állományában szolgáltak, illetve a titkosszolgálat informátorai voltak. A balti országban maradt iratok az 1991-ben is aktív ügynökök adatait tartalmazzák. A KGB Lettországban mintegy 25 ezer embert szervezett be.
A törvénytervezetet a parlament 59-18 arányban fogadta el. A dokumentumra még áldását kell adnia Vaira Vike-Freiberga elnöknek. Két éve az államfő egy ugyanilyen törvényt visszautalt a parlamentnek további vizsgálatra. Ha az elnöknő ismét megvétózná a parlament döntését, úgy a törvényhozásnak kétharmados többséggel kell érvényt szereznie határozatának.
A KGB-szolgálatba szegődött személyek nevének feltárását főként a lettországi orosz ajkú kisebbség ellenzi, mert úgy véli, hogy ezzel csak a volt szovjet tagköztársaság lakosságának megosztottságát mélyítik el.