Sorra buknak a cseh politikai forgatókönyvek

Csehországban teljes politikai káosz van kialakulóban a június 2-3-i választásokat követően, és elemzők több forgatókönyvet is felvázoltak ugyan, mindegyiknél akadnak problémák.

A gondokat az okozza, hogy mindkét nagy politikai tömörülésnek, a jobboldalnak és a baloldalnak is 100-100 képviselői helye van a 200 tagú alsóházban. A jobboldalon három politikai erő van, a legtöbb mandátumot szerző Polgári Demokrata Párt (ODS), a kereszténydemokrata-néppárti unió (KDU-CSL) és a zöldek. A baloldal pedig a jelenleg kormányon lévő szociáldemokratákból és a kommunistákból áll.

A választások után a BBC elemzője több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt a folytatást illetően. Elsőként azt a lehetőséget, hogy a Polgári Demokraták egyedüli, kisebbségi kormányt alakítanak, amely már nem valósulhat meg, hiszen az ODS már aláírta a megállapodást a kereszténydemokratákkal, de velük együtt sincs meg a többség. Sőt, ez a zöldekkel együtt sem sikerülne, bár már velük is megkezdték az egyeztető tárgyalásokat a polgári demokraták.

Lehetséges verziónak tűnt még a német példa alapján a nagykoalíció is. Ám ezt a pártok és a közvélemény is elutasítja. A képzeletbeli politikai forgatókönyvek sorába tartozik az ODS kisebbségi kormányzása külső, szociáldemokrata támogatással. Ez lenne az úgynevezett "ellenzéki szerződés", mely 1998-2002 között már működött, amikor is az ODS volt ellenzékben.

Még az is elképzelhető, hogy a szociáldemokraták vezetőjét, a jelenlegi miniszterelnök Jiri Paroubeket bízzák meg a további kormányalakítási kísérlettel. Ám a szociáldemokraták jószerivel csak a kommunisták külső, ad hoc jellegű támogatásában bízhatnának. A szociáldemokraták a kommunisták külső támogatását élvezve megpróbálnak koalícióra lépni a zöldekkel. A három politikai erőnek így tizenkét fős többsége lenne a törvényhozás alsóházában.

Vaclav Klaus államfőnek a választások végeredményének kihirdetése után harminc napja van arra, hogy összehívja a képviselőházat, ahol az új kormánynak át kell mennie a bizalmi szavazáson. Ha harmadszori kísérletre sem sikerül új kormányt alakítani, akkor az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet, s hatvan napon belül új választásokat kell kiírnia.