A ENSZ-misszió engedélyezte Kostunica koszovói útját

Dacára az albán ellenérzéseknek a koszovói ENSZ-kormányzat (UNMIK) engedélyezte Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnöknek, hogy szerdán felkeressen egy koszovói ortodox kolostort.

Neradzs Szingh, az UNMIK szóvivője közölte hétfőn, hogy a misszió engedélyezte az utat Kostunicának. Hangsúlyozta, hogy a politikus vallási indíttatásból tesz látogatást a gracanicai kolostorban. A szóvivő kifejezte elvárását, hogy a látogatás jellegében megmarad e keretek között, és nem lesz politikai természetű.

A pristinai albán vezetők hétfőn nem rejtették véka alá, hogy Koszovóval kapcsolatos nézetei miatt ellenzik a szerbiai miniszterelnök látogatását. A tartományi kormányfő szóvivője leszögezte, hogy Kostunicát "nem hívták meg, és nem is látják szívesen" Koszovóban.

A szerbiai politikus június 28-án, Szent Vid napján keresi fel a Pristinától délre fekvő gracanicai kolostort, ahol ideiglenesen székel a szerbek vallási vezetője, Artemije püspök. Szent Vid napján zajlott le 1389-ben a "szerb Mohácsként" emlegetett rigómezei csata, illetve évszázadokkal később számos más sorsfordító esemény történt ezen a napon. A rigómezei csata hatszázadik évfordulóján és helyszínén, Gazimestanban mondta el milliós tömeg előtt Slobodan Milosevic néhai szerb elnök a tartomány visszafoglalásának lázában fogant hírhedt beszédét, amely a balkáni válságsorozat első "csatakiáltása" volt. Érthető, hogy a pristinai albán vezetők nem nézik jó szemmel azt, hogy Kostunica éppen június 28-án utazik Koszovóba.

Amióta Koszovó ENSZ-protektorátus, Kostunica csak egy alkalommal járt Koszovóban, 2004-ben, de akkor is magánjellegű látogatáson volt, karácsonyi misén vett részt a nyugat-koszovói peci patriarkátusban. Két hónappal később Boris Tadic szerb elnök felkereste a többségében szerbek lakta koszovói enklávékat, ahol a szerbek harangszóval, az albánok pedig kőzáporral vártak rá.