A felvételről szóló határozatot Ausztria képviselője terjesztette be a közgyűlés elé, számos más ENSZ-tag támogatása mellett, utalva arra, hogy előzőleg a Biztonsági Tanács egyhangúlag javasolta a montenegrói tagságot. Gerhard Pfanzelter osztrák ENSZ-nagykövet Montenegró leválásának békés és demokratikus útját "az összes szereplő politikai érettségének jeleként" értékelte. Kitért arra is, hogy a montenegrói államszerződés (alkotmány) többnemzetiségű, multikulturális és vallási tekintetben is sokszínű társadalomként jellemzi az országot.
Tagállamok képviselői minden kontinensről gratuláltak az újdonsült ENSZ-tagnak, és szintén méltatták békés különválását Szerbiától. A jelen lévő Filip Vujanovic montenegrói államfő, miután fogadta Szerbia ENSZ-nagykövetének gratulációját, kijelentette: különösképpen szeretne Belgráddal jó kapcsolatokat kialakítani "a társadalmi és történelmi kötelékeinket tükröző közös érdekek minden területén".
A határozat elfogadását követően Vujanovicot, Miodrag Vlahovic külügyminisztert és Nebojsa Kaludjerovic ENSZ-nagykövetet - a küldöttek tapsa közepette - az ülésteremben új helyükre kísérték, s Montenegró lobogóját is felvonták a többi tagállamé közé az ENSZ-székház előtti zászlóerdőben. (A szerb-montenegrói államszövetség jogutódaként Szerbia zászlaja már korábban, június 15-én csatlakozott a többihez.)
Montenegró alig több mint egy hónappal az után lett a világszervezet tagállama, hogy állampolgárai népszavazáson a Szerbiától való különválás mellett döntöttek. A május 21-i referendum nyomán június 3-án kiáltották ki hivatalosan a balkáni köztársaság függetlenségét.
Legutóbb Svájc és Kelet-Timor váltak az ENSZ tagállamaivá, mindkét ország 2002-ben lépett be a világszervezetbe.