Letiltotta az amerikai rádiókat a Kreml

Töredékére apadt a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja orosz partnereinek száma az utóbbi időben. A hatóságok ugyanis különböző indokokkal eltiltották az orosz adókat, hogy átvegyék a két amerikai finanszírozású társaság szókimondó riportjait - írja a Washington Post. Az orosz rádiósok a hatóságok részéről megnyilvánuló, tisztán érezhető nyomásról beszélnek.

Több mint 60 orosz rádióadót tiltottak el a hatóságok attól, hogy az amerikai forrásokból fenntartott Szabad Európa Rádió/Radio Liberty és az Amerika Hangja által készített riportokat és műsorokat sugározzanak. Hivatalosan különböző sugárzási engedélyek megsértésével és a programok engedély nélküli átvételével indokolták a döntést - írja a Washington Post. Az orosz médiatörvényre hivatkoznak, amely szerint a műsorközlőknek sugárzási engedélyük igénylésekor jelezni kell, hogy kívánnak-e más médiumok által készített anyagokat is átvenni.

Az amerikai lapnak nyilatkozó amerikai forrásokból fenntartott csatornák és az orosz rádióállomások vezetői szerint ugyanakkor a döntés hátterében valójában a Kreml áll, amely így akarja megakadályozni, hogy a riportok adásba kerüljenek.

Az orosz partnerek sugárzási engedélyeiket féltik, ezért inkább nem adják le az amerikai fenntartású adók műsorait. Igazgatóik és munkatársaik állítják: tisztán érezhető a nyomás a hatóságok felől, hogy ne vegyék át az anyagokat és ne is próbáljanak meg olyan sugárzási engedélyt szerezni, amelyben szerepel ezek átvételének lehetősége. "Persze soha nem mondanak semmit a szemedbe. Ehelyett számos kifogással jönnek elő, hibákat keresnek, ellenőrzéseket indítanak, és újra és újra bekérik vizsgálatra az engedélyeket. De az üzenet világos" - idéz az amerikai lap egy kilétének és csatornája nevének elhallgatását kérő rádióigazgatót.

A csak Radio Libertyként emlegetett Szabad Európa Rádió elnöke szerint az orosz politikai vezetés szemét elsősorban a helyi ügyekkel foglalkozó műsorok szúrják. Nem szoktak ugyanis hozzá az egyenes, szókimondó - és nem utolsósorban felettébb népszerű - riportokhoz, amelyek elütnek a helyi hírközlő szervek vitás ügyeket kerülő műsoraitól.

Az amerikai lap szerint a tömegtájékoztatás - főleg a tévés hír- és vitaműsorok - feletti ellenőrzés kulcsfontosságú része annak, ahogy a Kreml irányítja politikai párbeszédet a 2007-es parlamenti-, illetve a 2008-as elnökválasztás előtt. Putyin 2000-es elnöksége óta a nagy tévéállomásokat gyorsan állami ellenőrzés alá vonták vagy bezáratták. A nyomtatott sajtót és a rádiókat állami ellenőrzésű vagy kormányhoz hű vállalkozások vásárolják fel, a Moszkván vagy Szentpéterváron kívüli médiumok pedig a többnyire Kremlhez hű helyi kormányzók befolyása alatt vannak. Maradtak független lapok és rádiók, ám ezek elérhetősége többnyire csak az orosz fővárosra és Szentpétervárra korlátozódik - írja a Washington Post.

A Szabad Európa Rádió/Radio Liberty és az Amerika Hangja 1991 után számos helyi adóval kötött együttműködést műsorok átvételéről vagy adáskölcsönzésről, ám ezek mára megfogyatkoztak. Előbbinek 2005-ben még 30 ilyen partnere volt, 2006-ra csak négy maradt. Utóbbinak tavaly még 42 orosz adó vette át műsorait, mostanra csupán öt. Ezek is többnyire csak a két nagyváros térségében maradtak meg.

A két amerikai adó vezetése szerint a hatóságok kemény fellépése mögött a Radio Liberty egy tavaly készített riportja nyomán kirobbant botrány áll. Az adó ugyanis interjút készített Sámil Baszajev csecsen hadúrral, a beszlani túszejtés egyik feltételezett kitervelőjével. A rádió ugyan maga nem adta le a beszélgetést, ám az ABC Nightline című műsorában lehozták. Az orosz kormány nagyon felháborodott, és ezért nem is újították meg az amerikai hírcsatorna munkatársainak akkreditációját.