"Ha extrém külsejű hátizsákosok bukkantak fel, átszálltunk a következő metróra. Aztán októberre a gyanakvás is elmúlt" - elevenítette fel a tavaly júliusi londoni merényletek utáni hónapokat az [origo]-nak egy négy éve Londonban élő magyar nő, aki azon a metróvonalon járt dolgozni, ahol a robbantások történtek.
Az egy évvel ezelőtti londoni öngyilkos merényletek során 52 ember halt meg, további 800 pedig megsérült. A halottak többsége brit állampolgár volt, de az áldozatok között voltak írek, olaszok, lengyelek és franciák is. Négy hátizsákba rejtett bomba robbant fel közel egy időben: három a metrón, a negyedik pedig egy emeletes buszon. A merényleteket négy Nagy-Britanniában élő fiatal muszlim férfi követte el, akik Leedsből érkeztek Londonba.
A robbantásokat követően órákig nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történt a metróban. A hivatalos közlemény valamiféle elektromos meghibásodásról szólt. "Amikor kaptuk a hírt, hogy egy busz is felrobbant, akkor azt gondoltuk, hogy ez csak valami rémhír lehet" - mesélte az [origo]-nak az évek óta Londonban élő Glausius Krisztina, aki a BBC munkatársa.
Amikor azonban bejelentették, hogy lezárják a teljes metróhálózatot, sőt a légteret is, akkor már nem volt kétséges, hogy terrortámadás történt. Mindenki lázas telefonálásba kezdett, próbálta elérni a hozzátartozóit, de a vonalak túlterheltsége miatt szinte lehetetlen volt telefonálni. "A legnehezebb a gyerekeknek lehetett, bár biztonságban voltak az iskolákban, de nem tudták, hogy a szüleik épségben vannak-e" - mondta a rádiós újságíró.
Gyorsan elmúlt a pánikhangulat
A londoniak szerint a merénylet közvetlen hatásai két-három hónapig voltak érezhetők, rendszeresek voltak az ellenőrzések, a földalattiban pedig gyanakodva figyelték a hátizsákos utasokat. "A pánikhangulat pár hónap alatt megszűnt, azóta viszont ott is látni rendőröket, ahol korábban soha nem voltak" - mondta az [origo]-nak egy magyar lány, aki a brit fővárosban tanul.
Angliában az idősek háborús helyzeteket is átéltek, ők biztosan nem estek pánikba - mondta Münnich Iván agressziókutató-pszichológus. A terrortámadás miatt kialakult félelemérzeten a fiatalok is gyorsan túlestek, a szorongás nem tartott sokáig. A feszült hangulat akkor húzódhatott volna el, ha a terrortámadást követően viszonylag rendszeresen történt volna valamilyen tragikus esemény - vélekedik az agressziókutató. Bizonyos szintű fenyegetettség azonban lassan megszokottá válik, azt pedig nem lehet megjósolni, hogy milyen következményei lesznek, ha hosszú távon kell együtt élni a szorongásokkal - mondta Münnich Iván az [origo]-nak.
"A legjobbat hozta ki az angolokból ez a tragédia" - vélekedik Glausius Krisztina, a BBC munkatársa. A terrortámadás követő napon, amikor mindenki gyalog ment munkába, érezni lehetett, hogy az emberekben feléledt a túlélési ösztön, a bajtársi szellem. Később pedig úgy dacoltak a terrorizmus ellen, hogy nem mondtak le a metrózásról - bár sokaknak nincs is más választásuk, ha a városon belül akarnak közlekedni. Ugyanakkor a terrortámadás óta szemmel láthatóan megnőtt a biciklivel járók száma is.
Glausius Krisztina szerint a britek tudatába beépült, ott van a háttérben a terrortámadás emléke, de a mindennapi élet nem változott meg. Jobban tudatában vannak az angolok a muszlim kisebbség létezésének, némileg változott a velük kapcsolatos viszonyuk - a reakciók viszont nem egyformák: van, aki tart tőlük, de olyan londoni is akad, aki gyakrabban próbál beszédbe elegyedni velük - mondta a BBC munkatársa az [origo]-nak.
Hátizsákos villanyszerelőt lőttek le
Az elkövetőket a merényletek után már pár nappal azonosította a rendőrség, de a terrorakció hátteréről a mai napig keveset sikerült kideríteni. Nem vetett jó fényt a rendőrségre az sem, hogy július 22-én tévedésből lelőttek civil ruhás nyomozók egy hátizsákos brazil villanyszerelőt, akiről később kiderült, hogy semmi köze nem volt a támadásokhoz.
A rendőröknek erre az adott felhatalmazást, hogy a támadások után bevezettek egy Európában és az Egyesült Államokban is példa nélküli, a sajtóban csak "agyonlövés-irányelvként" emlegetett általános tűzparancsot. Ennek célja, hogy megakadályozzanak egy esetleges öngyilkos merénylőt abban, hogy mások életét is veszélyeztetve, felrobbantsa magát egy zsúfolt helyen.
Csenddel emlékeztek
Pénteken megemlékezéseket tartottak a robbantások helyszínén, valamint Nagy-Britannia több városában. Pontban délben pedig 2 percre teljes csöndbe burkolódzott az ország. Az évfordulón minden nagyobb londoni metró- és vasútállomáson látható volt a rendőri jelenlét, a hátizsákkal utazókat megállították, és csomagjuk tartalmát átvizsgálták.
Sir Ian Blair, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC-nek adott interjúban azt mondta: a rendőrség tudja, hogy lesznek még támadási kísérletek. Részletek nélkül hozzátette, hogy a Scotland Yard a tavalyi merényletek óta már három újabb próbálkozást hiúsított meg.
Tiefenthaler Eszter - Szabó András