A Biztonsági Tanács elé terjesztette az Észak-Koreát elítélő határozat tervezetét Japán, de a testület legkorábban csak hétfőn térhet vissza a rakétakísérletek miatt kirobbant válság megvitatására. Diplomaták szerint ez azt tükrözi, hogy továbbra sincs meg a döntéshez szükséges egyetértés az állandó tagok között.
Az amerikai, brit és francia támogatással pénteken előterjesztett határozattervezet szankciók bevezetését irányozza elő Észak-Korea ellen a hét közepén végrehajtott kísérleti rakétaindítások miatt. A beterjesztők az ENSZ Alapokmányának a katonai erő alkalmazását is lehetővé tévő VII. fejezete alapján javasolják a büntetőintézkedések elrendelését.
Osima Kenzo, Japán ENSZ-nagykövete közölte, hogy reményeik szerint a Biztonsági Tanács egyhangúlag fogadja el a határozatot. Hozzátette, hogy szeretné, ha már szombaton szavazna a tizenöt tagú testület.
Jean-Marc Sabliere, a BT soros elnökségét betöltő Franciaország nagykövete megerősítette, hogy szavazásra bocsátják a dokumentumot. Időpontot azonban nem közölt, megjegyezve, hogy további egyeztetésekre van szükség a szavazás napjának kijelöléséhez. Az ENSZ sajtószolgálata a BT soros elnökségére hivatkozva később közleményben tudatta, hogy a Biztonsági Tanács legkorábban hétfőn folytatja az észak-koreai rakétakísérletek kérdéskörének megvitatását.
A BT tagjai közül a vétójoggal rendelkező Kína és Oroszország világosan értésre adta, hogy a jelenlegi helyzetben korainak tartja a szankciókról való beszédet. Moszkva és Peking azt viszont nem ellenzi, hogy hivatalos elnöki nyilatkozatot fogadjanak el, amelyben szigorú figyelmeztetésben részesítik Észak-Koreát.
Vang Kuang-ja (Wang Guangya), Kína ENSZ-nagykövete nyíltan figyelmeztetett arra, hogy a pénteken beterjesztett javaslat alapján nem teremthető meg a BT-ben az egység. Arra a kérdésre, hogy Kína élni fog-e vétójogával, annyit mondott, "minden lehetőség nyitva áll".
Kína és Oroszország mellett Dél-Korea is ellenzi, hogy szankciókat rendeljenek el Észak-Korea ellen rakétakísérletei miatt. "A kényszerítő intézkedések helyett inkább a diplomáciai megoldásokra kellene összpontosítania a nemzetközi közösségnek" - vélekedett szombaton a sajtónak nyilatkozva Csun Jung Vo, az észak-koreai atomprogramról folytatott hatoldalú tárgyalásokon részt vevő dél-koreai küldöttség vezetője.
A dél-koreai főtárgyaló kevéssel azután nyilatkozott ilyen értelemben, hogy tárgyalt a Szöulban tartózkodó Christopher Hillel, aki az amerikai küldöttséget vezeti az észak-koreai atomprogram leállításával kapcsolatos hatoldalú tárgyalásokon. Washington Szöullal ellentétben azt szorgalmazza, hogy a nemzetközi közösség büntesse meg Észak-Koreát a héten végrehajtott rakétakísérleteiért. Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsában Japán egy határozattervezetét, amely elítélné és szankciókkal büntetné a szerdán végrehajtott észak-koreai rakétakísérleteket.
Hill azt mondta Csunnal folytatott megbeszélése után, hogy ez a nézetkülönbség Szöul és Washington között nem fog éket verni a két szövetséges közé. "Nem fogjuk megengedni, hogy az észak-koreai rakétakísérletek megosszanak bennünket" - jelentette ki újságírók előtt. Sőt - tette hozzá - e rakétakísérletek inkább még közelebb is hozták egymáshoz az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. "Nagyon szorosan együtt fogunk működni a következő hetekben" - mondta.
Az Egyesült Államok kétoldalú találkozót ajánlott fel Észak-Koreának azzal a feltétellel, hogy Phenjan visszatér az atomprogramjáról tartott hatoldalú tárgyalásokhoz. Christopher Hill, a hatoldalú tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője tett erről bejelentést szombaton, szöuli látogatásán, hangsúlyozva ugyanakkor: ez nem jelenti annak a phenjani követelésnek a teljesítését, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea kétoldalú tárgyalásokon keressen megegyezést az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos vitában.