Ibrahim Gambari, az ENSZ-főtitkár helyettese "történelmi alkalomnak" nevezte a fejleményt, amikor újságíróknak nyilatkozott azután, hogy vendégül látta Tászosz Papadopulosz ciprusi elnököt (a ciprusi görögök vezetőjét) és Mehmet Ali Talatot, a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökét (a ciprusi török vezetőt).
A tárgyalási folyamatnak július vége előtt kell megkezdődnie a felek megegyezése alapján - közölte Gambari. Elmondta továbbá, hogy a két vezető megegyezett Ciprus majdani újraegyesítésének egy sor elvében. Egyezségre jutottak abban is, hogy a két közösség képviselői párhuzamosan tárgyalnak majd az emberek mindennapi életét érintő kérdésekről és a "lényegi kérdésekről" (az újraegyesítés kérdéseiről) - mondta Gambari a két vezetővel folytatott háromórás megbeszélése után. Központi jelentőségű tényezőnek nevezte a bizalomerősítő intézkedéseket, mert ezek javíthatják egyfelől a tárgyalások légkörét, másfelől a görög és a török ciprusiak mindennapi életét. Legelőször is a feleknek fel kell hagyniuk a kölcsönös vádaskodásokkal - tette hozzá.
1974-ben Ciprus északi része török megszállás alá került azután, hogy a görög többség jobboldali körei az akkori athéni katonai kormányzat támogatásával puccsot szerveztek az addig közös görög-török irányítás alatt álló szigetország Görögországhoz csatolásának céljával.
A ciprusi konfliktus megoldása nemcsak Ciprus belső ügye. Megoldása fontos feltétel ahhoz, hogy eredményesek lehessenek Törökország európai uniós csatlakozási törekvései. Jelenleg csak a görög közösség nemzetközileg elismert állama tagja az Európai Uniónak, a sziget török része, a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság nem. A ciprusi görög kormánynak elvileg módjában áll megvétózni Törökország felvételét, ha nem születik kielégítő megoldás a földközi-tengeri szigetország újraegyesítésének ügyében.