Eddig több mint fél tucat ország ígérte, hogy hozzájárul katonai egységekkel az ENSZ dél-libanoni békefenntartó küldetéséhez. Banglades, Indonézia, Malajzia és Nepál szárazföldi csapatokat, Németország haditengerészeti egységeket küldene. Az USA és Nagy-Britannia a szállításban segédkezne, de a belgák és az olaszok is hajlandóak lennének valamilyen részt vállalni a küldetésből.
Franciaország azonban - amely korábban vállalta, hogy majd ő vezeti a nemzetközi erőket - csupán kétszáz katonát tud azonnal küldeni, jóllehet sokkal többet vártak tőle. Állítólag Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott személyes megbeszélésén Jacques Chirac francia elnök további 1700 katona későbbi időpontban lehetséges küldéséről beszélt - írja a BBC.
A francia kormány ugyanakkor aggodalmait hangoztatta a küldetés nem elég világos felhatalmazásával kapcsolatban. Például, hogy nem egyértelmű: ki szerez érvényt a Hezbollah ENSZ-határozatban előírt leszerelésének.
A múlt hét végén az ENSZ által kidolgozott, a több mint egy hónapig tartó háborúnak véget vető tűzszünet feltételeinek egyike, hogy a térség ellenőrzését közös libanoni-ENSZ békefenntartó egységek veszik át. A békefenntartó erőkbe 15-15 ezer katonával vesz részt Libanon is és az ENSZ is. A másik feltétel az izraeli kivonulás, és a Hezbollah leszerelése. Eddig Libanon és Izrael is tartja magát ezekhez, ám a fegyvereseinek leszereléséről egyelőre hallani sem akar a Hezbollah.
A libanoni egységek már csütörtök reggel megkezdték a bevonulást délre, a kivonuló Izraeliek helyére. A hivatalos libanoni hadsereg az 1960-as évek óta nem volt jelen a térségben, amelyet korábban palesztin fegyveresek, majd a síita Hezbollah milíciái ellenőriztek. Izrael jelezte, harcálláspontjainak felét már átadta a térségben jelen lévő ENSZ-egységeknek.