"Teljesen erkölcstelen" - így jellemezte az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője, Jan Egeland, hogy Izrael úgynevezett fürtös bombákat - amelyek használatát több civil szervezet is betiltaná - vetett be Libanonban a háború során. Egeland közlése szerint az ENSZ szakértői eddig 100 ezer fel nem robbant, a civilekre továbbra is veszélyt jelentő bombadarabot találtak 359 különböző helyszínen. (A vitatott fegyverről részletesen keretes anyagunkban olvashat.)
A tisztviselő hozzátette, különösen megdöbbentő, hogy a fürtös bombák 90 százalékát a háború utolsó 72 órájában vetette be Izrael, amikor már tudni lehetett, hogy készül egy tűzszünetről szóló ENSZ-határozat. Egeland közölte, az adatokat az ENSZ azon szervétől kapta, amely felmérte a lebombázott libanoni területek közel 85 százalékát. A bombák felkutatását végző egység vezetője korábban azt mondta, akár egy évet is igénybe vehet a robbanószerek, illetve azok maradványainak eltávolítása.
Egeland nyilatkozatára reagálva Izrael ugyanakkor megismételte korábbi állítását, hogy az általa használt fegyverek és lőszerek megfeleltek a nemzetközi jog követelményeinek - írja a BBC News Online.
Korábban az Egyesült Államok külügyminisztériuma is bejelentette, vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy Izrael visszaélt-e fürtös bombákkal Libanonban a konfliktus során. A Fehér Ház egy magas rangú tisztviselője pedig azt közölte a BBC-vel, vizsgálják, bevetettek-e amerikai gyártmányú fegyvereket nem katonai célpontok ellen a háború során, amelyet Izrael azután indított, hogy a Hezbollah dél-libanoni gerillaszervezet elrabolta két katonáját, és korábban több rakétatámadást is intézett izraeli célpontok ellen.