Hamisítás a verespataki hatástanulmányban

A beruházó szempontjából kedvező módon hamisították meg a verespataki aranybánya-beruházásra vonatkozó hatástanulmány egyik részét - írja a Népszabadság. A hatástanulmány összeállítói a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó szakvélemény írták át. Erről a szakvéleményt eredetileg elkészítő szakemberek számoltak be, akik szerint ezzel rendkívül súlyos helyzet alakult ki.

Hamis dokumentumról folyt a vita az elmúlt hetekben a verespataki aranybányáról szóló nyilvános fórumokon - írja a Népszabadság. A lap szerint az érintett településen tervezett beruházásról szóló környezeti hatástanulmány egyik részét hamisították és csonkították meg, azt a független szakértői jelentést, amely a Verespatak történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célozta.

A kérdéses szakértői jelentést készítő Opus Srl. szakemberei, Virgil Apostol és Stefan Balici műépítészek, igazolt építészeti restaurálási, történelmi műemlékfeltárási szakértők azt állítják, hogy nem, vagy csak részben vették bele a a hatástanulmányba legfontosabb konklúzióikat, más következtetéseiket pedig az eredetitől eltérő kontextusban szerepeltetik, amiért az általuk készített dokumentáció eredeti következtetései radikálisan módosultak.

Virgil Apostol a Népszabadságnak elmondta, hogy erről augusztus 12-én levélben tájékoztatták Sulfina Barbu környezetvédelmi minisztert, aki megkeresésükre szeptember 5-ig nem válaszolt. A levélben közölték, nem vállalják a következtetéseket, úgy, ahogyan azok a környezeti hatástanulmányban szerepelnek, ennek hivatalos bejelentését pedig szakmai kötelességüknek tekintették. Virgil Apostol szerint a kialakult helyzet rendkívül súlyos.

Johanna Fritz-Csokany, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a kulturális örökség menedzsmentjére vonatkozó fejezetek elkészítésére a bukaresti Román Nemzeti Történelmi Múzeummal (RNTM) kötöttek szerződést, amely alvállalkozóként bízta meg az Opust. A múzeum több ilyen alvállalkozóval dolgozott, és az ő szakvéleményeikből állítottak össze egy egységes dokumentációt. A szóvivő szerint ennek meg kellett felelnie a minisztérium által támasztott "szerkesztési normáknak" és más követelményeknek, ezért ezek mentén dolgozták össze és szerkesztették át a hatástanulmányt.

Egy a lapnak nyilatkozó független román szakértő szerint azonban a tanulmányt így megcsonkítani, módosítani senkinek sem lett volna joga, ráadásul a hatástanulmány végső szerkesztői - akik nem szakemberek voltak - nem lehettek alkalmasak a kulturális és épített örökség menedzsmentjéről szóló szakvélemény felülbírálására, de még megszerkesztésére sem. Érdekes módon az átdolgozás után azok a következtetések maradtak meg a jelentésben, amelyek az RMGC számára előnyösek voltak, míg a hátrányosak kikerültek belőle - derül ki a Népszabadság írásából.