Nem mond le a nagykoalícióról az osztrák elnök

Továbbra is az osztrák bal- és jobboldal legerősebb két pártjának koalíciós kormányát szeretné hivatalban látni Heinz Fischer köztársasági elnök, jóllehet a Wolfgang Schüssel vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) megszakította a koalíciós tárgyalásokat az október 1-jei parlamenti választásokat megnyert Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ).

Keddi osztrák kommentátorok szerint a felek - mint mindig - egymást okolják a tárgyalások megszakításért. Schüssel ügyvezető kancellár pártja vezetőségének a döntésére hivatkozva jelentette be a koalíciós tárgyalások megszakítását, miután a törvényhozás alakuló ülésén a szociáldemokraták, a Zöldek és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazatainak köszönhetően döntés született arról: parlamenti vizsgálóbizottságok vizsgálják ki az Eurofighter-vadászgépek beszerzéséről 2002-ben kötött szerződést, valamint az utóbbi évek bankbotrányait.

Az SPÖ már a választási kampányban is feleslegesnek nevezte a 18 vadászgép beszerzését, amely mintegy 4 milliárd euróval terheli meg az államháztartást. Híresztelések szerint visszásságokat is sejtenek az ügylet mögött, és ezért is szorgalmazzák a parlamenti vizsgálóbizottságot, míg a konzervatívok szerint szó sem lehet az ügylet újratárgyalásáról.

Fischer államfő kedden külön-külön fogadta Alfred Gusenbauert, a szociáldemokraták kormányalakítással megbízott vezetőjét, valamint Schüsselt. A választásokon győztes párt vezetője kijelentette, hogy az SPÖ a koalíciós tárgyalások folytatását kívánja, míg Schüssel semmiféle nyilatkozatot nem tett. Az államelnöki hivatal rövid nyilatkozatban közölte: Fischer a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is úgy véli, hogy "a választási eredmények alapján a két nagy párt koalíciója a legésszerűbb". Közölték, hogy a köztársasági elnök állandó kapcsolatban áll a két pártvezetővel, és nem fontolgatja sem kisebbségi kormány megalakításának, sem pedig az új választások kiírásának a lehetőségét.

A megakadt koalíciós tárgyalások nyomán kialakult helyzet kísértetiesen hasonlít az 1999-esre, amikor a szociáldemokraták megnyerték a választásokat, de koalíciós tárgyalásaik megszakadtak a harmadik helyen végzett néppárttal, amellyel addig koalícióban kormányoztak. A kudarc után Schüssel sikeres kormányalakítási tárgyalásokat folytatott a szabadságpárttal, és így került kormányzati pozícióba Jörg Haider pártja.

Az egy hónappal ezelőtti választásokon a szociáldemokraták 68, a néppártiak 66, a Zöldek 22, az FPÖ 21, míg a Jörg Haider alapította Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt 7 mandátumot szerzett. Parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakításához legalább 92 mandátum kell a 183 fős törvényhozásban. Elméletileg lehetséges lenne, hogy a Néppárt, valamint az FPÖ és a BZÖ összefogjon, ám ez utóbbi Jörg Haider vezetésével "szakadt ki" az FPÖ-ből, és viszonyuk olyannyira elmérgesedett, hogy szó sem lehet közöttük együttműködésről.

Haiderék máris bejelentették, hogy nem zárkóznának el, ha kormányalakítási tárgyalásokra kapnának meghívót. Harald Wilimsky, az FPÖ főtitkára viszont bejelentette, hogy pártja részvételével nem alakul kormány, és szó sem lehet arról, hogy az FPÖ támogatásával megalakulhasson a 3. Schüssel-kormány. (Ausztriában 2002-ben idő előtti választásokat tartottak, amelyek eredményeképp Schüsselék ismét Haiderékkel tudtak kormányt alakítani.)

Ebben a helyzetben egyre valószínűbb, hogy vagy megállapodik egymással a két legnagyobb párt közös kormányprogramról, vagy újból választások következnek Ausztriában. Az osztrák elemzők többsége szerint kisebbségi kormány megalakítása csak időlegesen oldaná meg a helyzetet, mert kellő parlamenti támogatás nélkül nem tudna lényeges kérdésekben dönteni, így előbb-utóbb választásokra kerülne a sor.