A kormányfő pénteken azzal indokolta a döntést, hogy a 100 tagú lett parlamentben a kormánykoalíciót támogató képviselők száma így 51-ről 58-ra emelkedik, és ez biztosítja azt, hogy a balti ország helyzete hosszú távra stabil maradjon. Nils Muiznieks, a szociális integrációs ügyek volt minisztere szerint a Haza és Szabadság Szövetség, mint a kormánykoalíció legkisebb pártja, nem tudja keresztülvinni radikális programjának a megvalósítását.
A lettországi orosz kisebbség szemében azonban szálka a kormányba kerülő nacionalista párt, amely az év elején újabb intézkedéseket indítványozott az oroszok jogainak korlátozására. Így javasolta, hogy átmenetileg szüntessék be a lett állampolgárság megadásának a folyamatát, a törvényhozásban pedig még az oroszok érdekeit képviselő parlamenti tagok is csak lett nyelven szólalhassanak fel.
A 2,3 millió lakosú Lettországban élők 17 százaléka hontalan. A II. világháború utáni korszakban, amikor Lettország a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, rengeteg orosz telepedett le az országban. Miután azonban Lettország ismét függetlenné vált, a helyi oroszok számos, jogaikat korlátozó intézkedéssel találták magukat szemben. Így például Lettországban csak az a nem lett származású személy szerezheti meg az állampolgárságot, aki lett nyelvből és történelemből levizsgázik. Az a Lettországban élő személy, akinek nincs állampolgársága, nem szavazhat és nem lehet a kormány tagja sem.
A Haza és Szabadság Szövetség kormányba kerülését a moszkvai vezetés sem nézi jó szemmel, és a Kreml máris jelezte: ha a nacionalista párt a kabinet tagja lesz, annak diplomáciai következményei lesznek.