Sokan az utóbbi tíz év legfontosabb uniós irányelveként tartják számon azt a szabályozást, amelyre szerdán bólintott rá az Európai Parlament. A tervezet egyik kidolgozója, a korábbi belső piaci biztos, Franz Bolkestein után Frankenstein-direktívának is csúfolt szabályozás célja, hogy lebontsa az akadályokat az előtt, hogy a szolgáltató cégek más uniós országokban is tevékenykedjenek.
Eddig ugyanis előfordulhatott, hogy ha például egy lengyel cég vízvezetékszerelési szolgáltatást akart nyújtani egy másik tagállamban, akkor különböző bürokratikus akadályok nehezítették ebben.
A most elfogadott irányelv többek között a vendéglátóknak, a szoftvercégeknek, az építőipari és turisztikai vállalkozásoknak jelent könnyebbséget a külföldi tevékenységben. A jogszabályt korábban több uniós tagállam is ellenezte - jellemzően a régiek közül -, mert attól tartottak, hogy tönkremennek a hazai cégek, ha megjelennek az új tagállamok alacsonyabb bérköltséggel dolgozó vállalkozásai.
A tervezetet ezért felpuhították, és kivettek az irányelv hatálya alól több szolgáltatási területet, például az egészségügyet, de nem szerepelnek benne a pénzügyi szolgáltatások sem. Emellett félretették a "származási ország elvet", amely lehetővé tette volna a cégek számára, hogy ha külföldön üzletelnek, akkor is a saját országukban ismert szabályok vonatkozzanak rájuk.
Az uniós miniszterek várhatóan decemberben fogadják el a direktívát, és az Európai Parlament sajtószolgálata szerint várhatóan már semmilyen aggály nem merül fel a mostani verzióval szemben. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2009 decemberéig kell a tagállamoknak hatályba léptetniük az irányelvnek megfelelő jogszabályokat.