Elzárják az olcsó gyógyszertől a szegény országokat

Semmibe veszik a fejlett országok azt a nemzetközi egyezményt, melynek értelmében lejárt szabadalmú olcsó gyógyszereket kellene juttatniuk a szegényebb országoknak - állítja az Oxfam brit jogvédő szervezet. Ehelyett egyre szigorúbb szabadalmi szabályokkal védik a gyógyszercégek monopóliumait, a szegény országokban pedig egekbe szöknek a gyógyszerkiadások. A fejlett országok ráadásul szemrebbenés nélkül, a nyereséget zsebre téve nyúlják le az egyedi hatóanyagokat a fejlődő országokból.

Hiába vállalták öt évvel ezelőtt a fejlett országok a dohai egyezményben, hogy a profittal szemben az egészségmegőrzést előtérbe helyezve, olcsó orvosságokat juttatnak fejlődő országoknak, a megállapodást senki nem tartja be - írja az Oxfam brit jogvédő szervezet. Az Oxfam szerint a fejlett országok nem csak megszegik saját vállalásaikat, de több olyan eset is előfordult, ami kifejezetten aláássa az egyezményben foglaltakat.

Az egyezmény lényege, hogy a fejlett országok biztosítják a fejlődők hozzáférését a szabadalmi védelem alól kikerült, úgynevezett generikus orvosságokhoz, amelyek szerepelnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján. Ezek a gyógyszerek olcsóbbak, mint a szabadalommal védettek, így szegényebb országokban is segítheti egy-egy betegség megelőzését, kezelését. Az Oxfam szerint azonban az egyezmény betartásához szükséges politikai akarat hiányzik, így a helyzet az egyezmény 2001-es elfogadása óta folyamatosan romlik.

Alapvető gyógyszerekhez sem jutnak hozzá

A WHO adatai szerint az AIDS kezelésére hazsnált gyógyszerek 74 százaléka még mindig szabadalmi védelmet élvez, így például az afrikaiak 77 százaléka a mai napig nem jut a betegség kezelését szolgáló gyógyszerekhez, pedig a fertőzés ezen a kontinensen a legelterjedtebb. A Föld népességének 30 százaléka pedig a legalapvetőbb gyógyszerekhez sem jut hozzá.

Az Oxfam szerint a probléma legfőbb oka, hogy a fejlett országok - főleg az Egyesült Államok - egyre szigorítják a szellemi tulajdon védelmét, azaz a szabadalmi védelem egyre kiterjedtebb, ami csökkenti a generikus gyógyszerek szerepét és piaci versenyét. Jellemző eset, hogy például az Egyesült Államok afrikai AIDS-ellenes kampánya nem a hatékony védekezésre vagy az AIDS-gyógyszerek minél szélesebb körű hozzáférésére helyezi a hangsúlyt, hanem az önmegtartóztató élet fontosságára.

Az Oxfam számításai szerint Kolumbiának 2020-ra 940 millió dolláros többletkiadást jelent majd a legalapvetőbb gyógyszerek beszerzése a mai helyzethez képest. Peruban pedig 10 év alatt, 100 százalékkal növekedhet a gyógyszerek ára.

Nem hagyják

Az Oxfam szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az európai országok szemet húnynak az amerikai módszerek, illetve a gyógyszercégek nyomulása fölött. Több társaság ugyanis szembeszállt azokkal az országokkal (például Indiával és a Fülöp-szigetekkel), amelyek megpróbáltak érvényt szerezni a dohai egyezményben foglaltaknak.

India például a szabadalmi védelem alól felmentett gyógyszerek legnagyobb kereskedője a világon, exportjának 67 százaléka fejlődő országokba irányul. Indiai cégek elkezdték gyártani a svájci Novartis egyik rákellenes készítményét is, amit a szabadalmi tilalom feloldása után betegenként 2700 dolláros költséggel tudtak előállítani. A Novartis azonban pert indított, mivel megkérdőjelezi az indiai cégek jogát a gyártásra. Ha a svájci vállalat visszakapja a szabadalmi jogot, akkor a gyógyszer ára 27 000 dollárra nő betegenként.

Mindent visznek

A helyzet azért is érdekes, mert a fejlődő országok gyakran panaszkodnak arra, hogy a nyugati gyógyszertársaságok csak a saját szellemi tulajdonukat védik, a kölcsönösségről megfeledkeznek. Több fontos gyógyszer-alapanyagot ugyanis ősi gyógyító technikák ismeretében kísérleteznek ki. Jellemző példa az is, hogy egyes - kizárólag a világ bizonyos területein megtalálható - hatóanyagokat anélkül használnak fel a gyógyszercégek, hogy azért szabadalmi díjat fizetnének a származási országnak. Ez az egyre nagyobb, milliárdos üzletet jelentő biokalózkodás.

Sáling Gergő