Oroszországon múlhat a koszovói BT-határozat

Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amennyiben a Koszovó jogállásáról szóló döntés nem lesz elfogadható az albán és a szerb fél számára egyaránt - közölte hétfőn Alekszandr Alekszejev, Oroszország belgrádi nagykövete a B92 belgrádi rádió és televízió internetes oldalán is közzétett nyilatkozatban.

Alekszejev szerint naivitás a Belgrád és Pristina között lezajlott egyetlen, kétórás megbeszélés alapján azt a következtetést levonni, hogy a státustárgyalások sikertelenek. Az orosz nagykövet ezzel Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-különmegbízott szavaira reagált, aki úgy foglalt állást, hogy tárgyalásokon nem lehet kompromisszumot kicsikarni a szerb és az albán féltől. "Abban az esetben, ha a státus nem lesz elfogadható mindkét oldalnak, Belgrádnak és Pristinának egyaránt, az orosz fél élni fog vétójogával" - szögezte le a belgrádi nagykövet.

Alekszejev emlékeztetett arra, hogy a koszovói kérdés rendezésének összhangban kell lennie a nemzetközi joggal, az európai biztonság elveivel és az ENSZ BT 1244-es számú, 1999-ben elfogadott koszovói határozatával. A nagykövet szerint Agim Ceku koszovói miniszterelnököt részletesen tájékoztatták erről minapi moszkvai látogatása alkalmával.

Az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartomány jogállásának meghatározását célzó szerb-albán tárgyalások az év elején kezdődtek Bécsben, de a tárgyaló feleknek a "felvezető" gyakorlati kérdésekben - decentralizáció, vallási és kulturális emlékek védelme, menekültügy stb. - sem sikerült kézzelfogható eredményt elérniük. A kifejezetten a koszovói státusnak szentelt első - és vélhetően utolsó - albán-szerb "csúcstalálkozót" június végén tartották Bécsben, de a megbeszélés kimerült a rég ismert álláspontok ismertetésében.

Martti Ahtisaari közvetlenül a január 21-i szerbiai parlamenti választás után hozza nyilvánosságra a Koszovó jövőjére vonatkozó, BT számára készített javaslatát.