A szabad Oroszországért tüntettek Moszkvában

Több ezer ember tüntetett szombaton Moszkvában a Kreml tenkintélyuralma és Vlagymiir Putyin "demokrácianyomorítása" ellen. A körülbelül háromezer tilatakozóra megközelítőleg nyolcezer rendőr felügyelt. A provokációtól tartó szervezők végül arra kérték a tüntetőket, inkább menjenek haza, ám egy kisebb összetűzés így is kirobbant. A rendőrök több tucat nemzeti-bolsevikot őrizetbe vettek.

Közel háromezren tiltakoztak az "Egyet nem értők" moszkvai demonstrációján a Vlagyimir Putyin elnöksége alatti "demokrácianyomorítás" ellen. A demonstrációt nagy erőkkel biztosította a rendőrség, ennek ellenére kialakult egy kisebb összetűzés, és előállítottak vagy negyven aktivistát. A tüntetés valóban szabad parlamenti és elnökválasztásokat célzó egyéves megmozdulássorozat első lépése volt. A Majakovszkij-szobor körüli téren a Kreml tekintélyuralmi rendszerével dacoló Más(ik) Oroszország (Drugaja Rosszija) nevű mozgalomban tömörült liberális és baloldali radikálisok, Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök Nemzeti-Demokrata Szövetségétől, Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok Polgári Egységfrontján át, Eduard Limonov nemzeti-bolsevik csoportjáig képviseltette magát.

A szónokok szerint akik eljöttek a nyolcezer rendőr, rohamrendőr és belügyi katona által körülvett Diadal térre, azok bizonyították, hogy szabad emberek, és nem lehet őket megfélemlíteni. Valamennyi felszólaló, köztük Vlagyimir Rizskov független liberális képviselő a szabadságjogok (választás, pártok, gyülekezés) elmúlt hat évbeli korlátozásainak feloldását, az állami tévében terjesztett hazug propaganda beszüntetését, s a szociális igazságosság érvényesítését, például egyes közszolgáltatási díjemelések visszavonását követelte. Szavaikat azonban gyakran elnyomta egy alacsonyan szálló rendőrhelikopter.

A tiltakozók vezetői távozásra biztatták Putyint, Nyikolaj Patrusev állambiztonsági főnököt és korrupciós botrányba keveredett Mihail Zurabov egészségügyi és szociális fejlesztési minisztert. Hazugnak és gyávának minősítették a hatóságokat, kifogásolták a (biztonsági szervekhez kötődő) "csekisták" túltengését az államhatalomban, elítélték a grúzokat, lengyeleket, észteket ellenségnek kikiáltó hisztériakeltést, és a Kreml hősének és Oroszország hóhérának titulálták Ramzan Kadirovot, Csecsenföld jelenlegi erős emberét.

A felszólalók szerint a Más(ik) Oroszországban részt vevő, szögesen eltérő ideológiát valló csoportokat egyvalami egyesíti: az a közös követelés, hogy bárki szabadon kifejezhesse a maga nézeteit. A Vörös Ifjúság Előőrsének (AKM) képviselője szerint egységes elnökjelölt kell, s akkor a választást "bohózatból forradalommá" lehet változtatni.

A demonstrációt eredetileg az "Egyet nem értők meneteként" akarták megtartani, de a városvezetés a felvonulást - jogilag megkérdőjeleztehő módon - megtiltotta, csak a gyűlést engedélyezte. A szervezők, akik provokációtól tartottak, el akartak kerülni bármiféle incidenst. Még a gyűlés alatt bejelentették, hogy egyiküket, Ivan Sztarikovot előállították, és a radikális baloldaliak arról panaszkodtak, hogy vidéki aktivistáik százait akadályozták meg abban, hogy Moszkvába juthassanak. A gyűlés szervezői végül a felvonultatott rendőrbuszok és vízágyúk láttán arra kérték a megjelenőket, hogy testi épségük megóvása érdekében tekintsenek el a meneteléstől a Tverszkaja utcán. Ennek ellenére elvonulás közben nemzeti-bolsevik és AKM-aktivisták kisebb összetűzésbe bonyolódtak a rendőrökkel. Negyvenet őrizetbe vettek közülük, köztük az AKM vezetőjét, Szergej Udalcovot is.