Reflektorok, színpompás fénydíszletek rengetegében üdvözölte Romániát és a románokat Traian Basescu elnök Bukarestben helyi idő szerint éjfélkor abból az alkalomból, hogy az ország az Európai Unió tagjává vált. Az Egyetem téren és a környező utakon hömpölygött a tömeg a nagy ünnepség helyszínére, ahol pontban éjfélkor az államfő fennkölt hangon köszöntötte honfitársait. Néhány perccel korábban a magas rangú külföldi vendégek egyenként üdvözölték néhány mondatban Romániát. Így Göncz Kinga külügyminiszter angol és magyar nyelven gratulált a románoknak - a romániai magyar közösséget is üdvözölve - az EU-csatlakozás alkalmából. Ezután fényhatások és látványos tűzijáték közepette folytatódott az ünnep a legjobb romániai együttesek fellépésével.
Hiába az ünnepi hangulat, az EU bel- és igazságügyi biztosa, Franco Frattini vasárnapi közleményében figyelmeztette az új tagokat, a közösség további reformokat vár Romániától és Bulgáriától. Mindkét tagjelölt ígéretet tett arra, hogy a csatlakozás után is folytatja a bűnüldöző szervek modernizálását - mondta a bel- és igazságügyi biztos, aki felajánlotta segítségét ebben. A legnagyobb problémát továbbra is a szervezett bűnözés és a korrupció jelenti mindkét országban. Az uniós csatlakozással Románia és Bulgária is részese lesz az Eurojustnak és az Europolnak - az igazságügyi illetve a rendőrségi együttműködés uniós szerveinek -, és ez lehetővé teszi, hogy az EU megerősítse és kiterjessze együttműködését a korrupció és a szervezett bűnözés ellen ezen a két területen - közölte Frattini.
Hogy a csatlakozás után még jócskán van tennivalója Bukarestnek, azt a román sajtó sem rejti véka alá. Mint a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Libertatea írta vasárnap, Románia "elégtelenül felkészülve" csatlakozik az EU-hoz. A belépés hátterében "nem kellően termelékeny gazdaság, terjedelmes bürokrácia, átfogó korrupció, lepusztult infrastruktúra és olyan igazságszolgáltatás áll, amelynek alkalmazottai még nem értik, hogy ők maguk sem függetlenek a törvénytől. Túl sok téren van lemaradásunk, amelynek (felszámolása) a gazdaságra és a politikára hárul" - írta a Libertatea.
Az Európai Unió lakossága hétfőn 6 százalékkal 492,8 millióra gyarapodott 463,5 millióról, a 21,6 milliós Románai és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatlakozásával, közölte becslését az EU statisztikai hivatala. Az euróövezet lakossága 316,6 millióra nőtt a 2 millió lakosú Szlovénia január elsejei belépésével.
A 25 tagú EU-ban a születéskor várható élettartam férfiaknál 75,8 év, nőknél 81,9 év volt, Romániában 68,2 év, illetve 75,4 év, Bulgáriában 69 év, illetve 76,3 év. Így a 27 tagú EU-ban az átlag 75,4 évre, illetve 81,5 évre csökkent a jelenlegi helyzet szerint.
A 25 tagú EU GDP-je 2005-ben 10,847 billió euró volt, Romániáé 79 milliárd euró, Bulgáriáé 21 milliárd euró. 2005-ben az EU-ban az átlagos gazdasági növekedés 1,7 százalékos, Romániában 4,1 százalékos, Bulgáriában 5,6 százalékos volt, de gazdaságuk szerény mérete miatt ez nem változtatott volna az EU-átlagon. Egy főre számítva a román GDP az EU-átlag 34 százalékát, a bolgár a 33 százalékát tette ki. Az EU-ban 2005-ben a bruttó értéktöbblet 1,9 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,2 százaléka az iparból, 71,9 százaléka a szolgáltatásokból. Romániában az arány rendre 10,1 százalék, 35 százalék, illetve 54,9 százalék volt, Bulgáriában 9,3 százalék, 30,7 százalék, illetve 60,7 százalék. Az EU-ban 2005 végén a munkanélküliség átlagosan 7,9 százalékos volt, Romániában és Bulgáriában kisebb: 7,6 százalékos, illetve 7,4 százalékos. Ellenben a foglalkoztatás az EU-ban 64,6 százalékos volt, miközben Romániában 59,6 százalékos, Bulgáriában 59,1 százalékos.
Szlovéniát az euróövezettel vetette egybe az EU statisztikai hivatala. 2005-ben a 12 tagú euróövezet lakossága 5,3 ezrelékkel nőtt, Szlovéniáé 2,9 százalékkal gyarapodott. A 12 tagú euróövezetben a születéskor várható élettartam férfiaknál 76,8 év, nőknél 82,8 év volt. Szlovéniában ez 74,1 év, illetve 81,3 év. Így a 13 tagú euróövezetben az átlag nem változik.
A 12 tagú euróövezet GDP-je 2005-ben 7,999 billió euró volt, Szlovéniáé 28 milliárd euró. 2005-ben az euróövezetben az átlagos gazdasági növekedés 1,4 százalékos (a korábban ismert 1,3 százalékról módosítva), Szlovéniában 4,0 százalékos volt. Szerény mérete miatt a szlovén gazdaság sem változtatott volna az átlagon. Egy főre számítva az euróövezeti GDP az EU-átlag 106 százalékát, a szlovéniai a 82 százalékát tette ki. Az euróövezetben 2005-ben a bruttó értéktöbblet 2,0 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,5 százaléka az iparból, 71,5 százaléka a szolgáltatásokból. Szlovéniában az arány rendre 2,5 százalék, 34,1 százalék, illetve 63,4 százalék volt. Az euróövezetben 2005 végén a munkanélküliség átlagosan 7,7 százalékos volt, Szlovéniában 5,4 százalékos. A foglalkoztatás az euróövezet átlagában 64,5 százalékos volt, Szlovéniában 67,1 százalékos.