Lemondott a lebukott varsói érsek

Lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, XVI. Benedek pápa pedig elfogadta lemondását. Az új főpap pénteken nyilvánosan beismerte, hogy a kommunista rendszer idején a lengyel titkosszolgálat ügynöke volt.

A varsói pápai nunciatúra bejelentette: lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, akinek idő előtti távozását XVI. Benedek pápa elfogadta. A katolikus egyházfő az érsek lemondását a kánonjog 401. paragrafusának 2. bekezdése alapján fogadta el - derül ki a közleményből. E bekezdés ugyanis kimondja, hogy "az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt úgy érzi, kevéssé alkalmas arra, hogy tisztségét betöltse, felkéretik a hivataláról való lemondásra". A közlemény szerint Józef Glemp bíboros, akinek utódaként december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa, ideiglenesen visszaveszi az érseki a teendőket.

A beismerés nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban, a szombati kommentárok a befolyásos lengyel katolikus egyház példa nélküli válságáról beszéltek, és többségük külön kifogásolta, hogy Wielgus csak azután vallotta be kollaboráns múltját, miután hivatalosan átvette a varsói érsekséget. A püspök kezdetben tagadta a vádakat, majd kénytelen volt beismerni, hogy 1978-ban együttműködési megállapodást írt alá a belbiztonsági szervekkel cserébe azért, hogy az NSZK-ba mehessen folytatni tanulmányait, de azt állította, hogy soha senkit nem jelentett fel és nem okozott kárt senkinek.

A Vatikán ugyanakkor még pénteken is kiállt Wielgus mellett, és megismételte azt a december 21-én, az első vádak napvilágra kerülése után kiadott közleményt, amely hangsúlyozta: "A Szentszék megvizsgálta életének valamennyi körülményét, köztük a múltjára vonatkozókat is. Ez azt jelenti, hogy a Szentanya teljes egészében megbízik Stanislaw Wielgusban és nyugodt lelkiismerettel bízta rá a varsói érsekség pásztori misszióját".

A vasárnapi pápai közleményt megelőzően még csak azt közölték, hogy nem misézik vasárnap az új érsek, és a hagyományos szertartás helyett csupán egy hálaadó Te Deumot tartanak a lengyel fővárosban, amellyel köszönetet mondanak Jósef Glemp bíboros szolgálataiért a varsói érseki székben.Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt tették közzé.

A szertartást, amelyen részt vett Lech Kaczynski lengyel államfő és felesége is, Wielgus mintegy száz híve zavarta meg, "Nem, nem! Maradj velünk!" felkiáltással tiltakozva az érsek lemondása ellen. Glemp bíboros prédikációjában védelmébe vette Wielgust, aki felett szerinte "védők és tanúk nélkül ítélkeztek". "Nem akarunk ilyen ítéleteket" - mondta a prímás nagy taps közepette és egyben bírálta a Nemzeti Emlékezet Intézetét is, ahol az érseket kompromittáló mikrofilmeket megtalálták. "A múlt megismerésében nem elég csak azokat a dokumentumokat megismerni, amelyek az ő birtokukban vannak" - figyelmeztetett Józef Glemp.

A közvélemény ellene volt

Wielgus személye körül azonnal heves viták robbantak ki azután, hogy a főpap beismerte ügynökmúltját. Emiatt számos közéleti személyiség lemondta a vasárnapi ceremónián való részvételt. Wielgus érsek pénteken a híveknek szóló üzenetében ismerte el "vétkét", és már akkor XVI. Benedek pápa kezébe tette le a jövőjéről szóló döntést.

Mint arról korábban az [origo] is beszámolt, a lengyelek nagy többsége ellenezte Wielgus hivatalba lépését. A Dziennik című lengyel lap megrendelésére készült, pénteken nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka gondolta úgy, hogy az új érseknek le kellene mondania hivataláról. A felmérésbe bevontak háromnegyede szerint pedig - amennyiben Wielgus nem lép vissza önként - a Vatikánnak kellene érvényteleníteni a kinevezését. A lengyelek mindössze egyötöde fogadta volna el az eddig plocki püspökként tevékenykedő Wielgust Józef Glemp bíboros utódjaként a varsói érsekség élén.

Wielgus esete jól példázza, hogy a 95 százalékban római katolikusok lakta Lengyelország közvéleménye mennyire elégedetlen azzal, hogy az egyház vezetése továbbra is hallgat a klérus egyes tagjainak az egykori kommunista titkosszolgálatokkal fenntartott hajdani kapcsolatairól. Több egyházi személy a közelmúltban azonban már elismerte kollaborálását, és nyilvánosan bocsánatot is kért.

A lengyel katolikus egyház a kommunista rendszer elleni harc egyik legfőbb bástyájának számított 40 éven át, s ebben közre játszott az is, hogy a világszerte rendkívül népszerű katolikus egyházfő évtizedeken át a lengyel II. János Pál pápa volt. Ugyanakkor a lengyel katolikus egyház az 1989-es rendszerváltás után 17 évig hallgatott a totalitárius hatalommal való viszonyáról.

A történészek szerint a klérus gyakran kényszerült a lenygel titkosszolgálattal való kapcsolattartásra, de tagjainak több mint 10 százaléka a titkosrendőrség informátorává is vált. Csupán tavaly kezdődött meg a nyilvános vita a lengyel papság kollaborációjáról, és ez vádaskodások egész sorát indította el az egyházon belül. Magának a pápának kellett májusi lengyelországi látogatása során önmérsékletre felszólítani a lengyel egyházi vezetőket.

Ciro Benedettini atya, a Vatikán helyettes szóvivője vasárnap egyúttal azt is bejelentette, hogy a Szentszék a továbbiakban nem kívánja kommentálni az ügyet.

MTI/[origo]