Őrizetbe vettek egy volt argentin halálosztagost

Őrizetbe vettek hétfőn Buenos Airesben egy nyugalmazott rendőrfőnököt azzal a gyanúval, hogy egy halálbrigád vezetője volt az 1970-es években. A hét évig tartó katonai diktatúra alatt mintegy tizenháromezer ember vált a rendszer áldozatává Argentínában.

Az argentin diktatúra létrejöttét megelőző zavaros években történt politikai gyilkosságokat vizsgáló bíró rendelte el a 80 esztendős Juan Ramón Morales őrizetbe vételét. A bíró a Három A elnevezésű osztag tevékenységének vizsgálata közben megállapította, hogy Morales volt a szélsőjobboldali halálosztag négy "műveleti parancsnokának" egyike.

Emberjogi csoportok szerint a Három A 1973 és 1976 között legalább 1500-at meggyilkolt az akkori kormánnyal (Isabel Perón kormányával) szemben álló ellenzékiek közül. A spanyol rendőrség - az argentin vizsgálóbíró által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján - nemrégiben nyakon csípte Valencia környékén a halálosztag egy másik feltételezett vezetőjét, Rodolfo Almirónt is. Az argentin vizsgálóbíró szerint mind Morales, mind pedig Almirón emberiesség elleni bűntettekkel gyanúsítható. A halálosztag "eszmei irányítója" José López Rega, Isabel Perón kormányának népjóléti minisztere volt, ő azonban nem vett részt a "műveletek" irányításában. Az osztag kifejezetten azzal a céllal létesült, hogy likvidálja a baloldali szervezetek vezető személyiségeit.

1976 márciusában oszlatták fel a röviden csak Három A-ként (Alianza Anticomunista Argentina) emlegetett osztagot, de állományának nagy része beolvadt az 1976 márciusában hatalomra jutott katonai junta titkosszolgálatába. A vizsgálóbíró nem zárta ki annak lehetőségét, hogy beidézheti vallomástételre Isabel Perón (Isabel Martínez de Perón) exelnököt is, aki férjének Juan Perón elnöknek a halála (1974) után átvette az államfői címet. 1976 március 24-én a hadsereg vértelen puccsal megbuktatta Isabel Perónt, utána öt évig házi őrizetben tartotta, majd Spanyolországba száműzte. Azóta is Spanyolországban él.

Mintegy 13 ezer embert tartanak nyilván hivatalosan eltűntként vagy a hét évig tartó katonai diktatúra halálos áldozataként. Egyes emberi jogi csoportok szerint a diktatúra halálos áldozatainak tényleges száma közelebb áll a 30 ezerhez.