Visszaforgatja az idő kerekét Zimbabwe

Hét év alatt teljes csődbe juttatta Zimbabwét a kormány nacionalista politikája. A fehér farmerek elűzése szétverte Afrika egykori éléskamráját, a világ egyik legnagyobb dohányhatalmát. A kormány nem kér bocsánatot és nem áll fel, egyszerűen csak megpróbálja visszacsinálni azt, amit az ezredfordulón elkezdett.

"Tényleg nem őrült, nagyon is okos és nagyon számító. Megvan a maga igaza, akár tetszik neked, akár nem" - mondta Robert Mugabe zimbabwei elnökről egy brit riporter két éve, miután abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a médiát egyébként kerülő Mugabe hajlandó volt vele beszélni. A jelek szerint azonban valahol hiba csúszott Mugabe számításaiba: január elején a zimbabwei vezetés bejelentette, hogy visszacsinálja az 1990-es években az elnök által meghirdetett nagyszabású nacionalista földreformot.

Az alig egy évtizede még Afrika legnagyobb élelmiszertermelőjének és a világ harmadik dohánynagyhatalmának számító délkelet-afrikai ország az elmúlt években teljes káoszba merült. A főképp fehér farmerek kezében lévő termékeny nagybirtokokat a kormány gyarmatosítás ellenes jelszavakkal kisajtította, felaprózta és szétosztotta a lakosság körében.

4000 százalékos infláció

A tőkével nem rendelkező, a gazdálkodáshoz nem értő új tulajdonosok kezén azonban elsorvadtak az értékes területek. Az országban az elmúlt években állandósult az élelmiszer- és nyersanyaghiány. A 13 milliós lakosság hatoda segélyekből tengődik, pár hónapja fel kellett függeszteni a hivatalos okmányok kiadását, mert elfogyott a jó minőségű papír.

Zimbabwe az elmúlt hat évben negatív gazdasági növekedést produkált, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az infláció idén meghaladja majd a 4000 százalékot. A válság a társadalmat is egyre inkább átjárja. A lakosság negyede HIV-fertőzött, a születéskor várható élettartam 35 évre csökkent, ami alig több mint a fele a 15 évvel ezelőttinek. A zimbabweiek 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt tengődik, csak minden ötödik embernek van munkája.

A fehér farmerek elűzése a mezőgazdaság mellett tönkretette Zimbabwe másik jelentős bevételi forrását, a turizmust is. Az egyedülálló Victoria-vízesés egyik oldalán elterülő országba hiába érkeztek az 1990-es években tömegével a turisták, a fehérek kiútálásával páriává vált - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter által az "önkényuralom helyőrségének" titulált - Zimbabwe elvesztette vonzerejét.

Míg a szomszédos Botswana és Zambia dollárszázmilliókat kaszál az elsősorban a vízesésekre kíváncsi turistákon, addig Zimbabwéban csak döglődik a turizmus, tavaly alig 30 millió dollár bevétele volt ebből az államnak. Az ország vonzerejének csökkenéséhez nagyban hozzájárul a szegénység is: az ország nemzeti parkjaiban élő egyedülálló afrikai állatvilágot - zsiráfokat, antilopokat, zebrákat - a szegényekből verődött bandák tizedelték meg pár év alatt. Máshogy nem jutottak ételhez.

Üdvözítő út

A nyilvánvaló válságjelek ellenére az országot 1980 óta irányító Mugabe még alig másfél éve is azt mondta, hogy akkor tekinti befejezettnek a földreformot "ha már egyetlen fehér sem lesz a farmokon".

A kudarcokkal szembesülő kormányzat ennek ellenére most újra nekifut. Tavaly év végén az országot népszerűsítő kampányt indított külföldön. A fő célközönséget az ázsiaiak jelentik. Emellett pedig próbálják visszacsalogatni a fehér földtulajdonosokat, akik ugyan egykori területeik töredékét kapják csak vissza, de legalább értenek a gazdálkodáshoz és pénzük is van rá, hogy megműveljék a földet.

Eddig 200 család tért vissza Zimbabwéba és a kormány további 300 visszatelepülését engedélyezte. "Amikor elzavartak minket 1000 hektáron termesztettünk kukoricát. Most alig van 100 hektárunk, de annak is nagyon örülünk" - mondta a Guardiannek az egyik farmer.

Elszámította magát Mugabe

A zimbabwei vezetés egyszerű vállrándítással intézi el, hogy az ország belebukott a kormány politikájába. A korábban távozását 2008-ra ígérő Mugabe környezetében egyre többen pedzegetik, hogy a parlamenti választások és az elnökválasztás pénztakarékos összehangolása érdekében Zimbabwe ura 2010-ig irányítja majd az országot, annak ellenére, hogy a zimbabwei kudarc első sorban az ő politikájának számlájára írható.

Az ország csődbevitele miatt azonban a kormány képviselőinek láthatóan nincs lelkiismeret furdalásuk. Egy vezető kormányzati tisztviselő például tárgyilagosan úgy értékelte a zimbabwei helyzetet a Times-nak: "Miután belevágtunk abba, amiről úgy gondoltuk, ez - a földek felosztása - az üdvözítő út, Zimbabwe a tönk szélére jutott".