Elfogatóparancsot adtak ki Isabel Perón ellen

Elfogatóparancsot adott ki egy argentin szövetségi bíró csütörtökön Isabel Perón argentin exelnök ellen az elnöksége (1974-76) idején eltűnt egyik ellenzéki ügyében folytatott vizsgálat keretében - közölte egy bírósági illetékes.

Az elfogatóparancsot a Hector Fagetti Gallego baloldali ellenzéki eltűnése ügyével foglalkozó Hector Acosta argentin bíró írta alá. A politikus egy hónappal az Isabel Perónt a hatalomból elmozdító 1976 márciusi államcsíny előtt tűnt el.

Az argentin igazságszolgáltatás egyidejűleg vizsgálatot folytat az 1976 márciusában feloszlatott, röviden csak Három A-ként (Alianza Anticomunista Argentina) emlegetett osztag ügyében is, amelyet azzal vádolnak, hogy Juan Perón (1973-1974) és özvegye, Isabel (Maria Estela Martínez de Perón) elnöksége (1974-1976) alatt legkevesebb 1500 gyilkosságot követett el.

Norberto Oyarbide argentin bíró november végén kérte Spanyolországtól Rodolfo Almirón volt rendőrfőnök, Isabel Perón egykori jobbkeze kiadatását, aki a Három-A vezetőségének is tagja volt. A héten az 1970-es években elkövetett gyilkosságokban való részvétellel gyanúsított Juan Ramón Morales volt rendőrfelügyelőt, egy szélsőjobb mozgalom egyik vezetőjét vették őrizetbe Buenos Airesben.

Isabel Perón férjének, Juan Perón elnöknek a halála (1974) után átvette az államfői címet. 1976 március 24-én a hadsereg vértelen puccsal megbuktatta Isabel Perónt, utána öt évig házi őrizetben tartotta, majd Spanyolországba száműzte. Azóta is Spanyolországban él.

Mintegy 13 ezer embert tartanak nyilván hivatalosan eltűntként vagy a hét évig tartó katonai diktatúra halálos áldozataként. Egyes emberi jogi csoportok szerint a diktatúra halálos áldozatainak tényleges száma közelebb áll a 30 ezerhez.