Sarkozy a jobbközép hivatalos elnökjelöltje

Nicolas Sarkozyt választotta a három hónap múlva esedékes franciaországi köztársasági elnökválasztás hivatalos jelöltjének a kormányzó jobbközép unió. A francia sajtó kommentárja szerint a többmillió euróért megrendezett pártkongresszuson szentté avatásra hasonlított a jelöltválasztás.

Nicolas Sarkozy francia belügyminisztert a szavazatok 98,1 százalékával vasárnap megválasztották a három hónap múlva esedékes franciaországi köztársasági elnökválasztás hivatalos jelöltjének a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) kongresszusán Párizsban. Az apai részről magyar származású, 51 éves miniszter-pártelnök a legnagyobb francia politikai párt egyetlen jelöltje volt az elnökjelöltségre.

A francia sajtó kommentárja szerint a szentté avatásra hasonlító jelöltválasztáson, hosszú órákon át tartó beszédek között, 80 ezer lelkes aktivista előtt került bejelentésre: a 337 ezer párttag 69,06 százaléka vett részt az internetes szavazáson, s 98,1 százalékuk szavazott a pártelnök-jelöltre. "Nem okozhatok önöknek csalódást. Győznöm kell önökért, győznöm kell Franciaországért" - jelentett ki Sarkozy a párizsi Porte de Versailles nevű kiállítási csarnokban megválasztása pillanatában az őt ovációval ünneplő párttagság előtt. A pártkongresszus megrendezése 3,5 millió euróba került, több száz újságíró vett rajta részt.

A hivatalos jelöltséggel a "nyugodt szakítást" meghirdető Sarkozy és a legnagyobb ellenfelének ígérkező, a szocialisták által novemberben elnökjelöltté választott 53 éves Ségolene Royal között megkezdődött az elnökválasztási kampány. A baloldali "megújulás" jelszavával kampányoló politikusnőt és Sarkozyt 50-50 százalékban támogatnák a franciák a közvélemény-kutatási adatok szerint, ha ők ketten jutnának be az elnökválasztás második fordulójába.

A francia politikai életben harminc éve jelen lévő Nicolas Sarkozy a gazdasági liberalizmus, a munka, az érdem értékeit, a bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcot, valamint a Franciaországban eddig tabunak számító pozitív diszkrimináció elképzelését tartja fontosnak. Megfigyelők gyakran minősítik hiperaktívnak és vádolják populizmussal, illetve azzal, hogy botrányt kavaró kijelentéseivel szélsőjobboldali szavazatokra is pályázik. Külpolitikai téren ellenzi Törökország uniós csatlakozását, valamint hazája és az Egyesült Államok közti szorosabb kapcsolatokat sürgeti.